Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3

A DEUTSCHER SCHUTZBUND ÉS MAGYARORSZÁG 39 Magyarországgal, — ez Loesch régóta javasolt és melengetett terve volt, — bár kétségtelen az óriási aránytalanság a Burgenlandban kisebbségvédelem szempontjá­ból szóba jöhető mindössze 16 ezer magyar és a Magyarországon védelemre szoruló 500 ezer német között.12 1 A Mühl-incidens után Bleyer azonnal Németországba utazott, Loeschsel tár­gyalt, a Külügyi Hivatalban széleskörű sajtókampányt sürgetett. Kánya Kálmán berli­ni magyar követ is felkereste a Wilhelmstrassét, hogy megmagyarázza a Mühl-üggyel kapcsolatban a magyar kormány magatartását. Gerhard Köpke egyetértett azzal az érveléssel, hogy a kormány nem avatkozhat bele egy becsületbírósági ügybe, s sze­rencsétlen dolognak mondta, hogy Loesch Bonyhádon becsületbírói szerepet vál­lalt. De jelezte, hogy aligha kerülhető el a sajtó felháborodott reagálása. Egyes la­pok (Deutsche Tageszeitung, Der Tag, Germania, Berliner Tageblatt) máris foglal­koztak az üggyel, rámutatva arra a veszedelmes magyar törekvésre, hogy „társa­dalmi halállal" sújtsák mindazokat, akik a német kisebbség kulturális érdekeiért síkra mernek szállni. Közölték továbbá azt a hírt, hogy a dániai, lengyel-, lett- és észtországi német kisebbségek vezérei táviratilag biztosították nagyrabecsülésük­ről a mártír szerepbe jutott Mühlt.122 Loescht nyugtalanította a magyar revíziós politika azon jellegzetessége, hogy bár a többségében magyar etnikumú területek visszaszerzésének igényét állítja előtérbe, valójában fenntartja igényét a történelmi Magyarország egész területére, a Burgenlandot is beleértve. „Óvakodni kell attól, hogy befogjanak minket a Ma­gyarország helyreállításáért folyó propaganda szekere elé" — figyelmeztette a Külügyi Hivatalt 1931 áprilisában —, már csak azért is, mert a megszervezendő Közép-Európa képébe nem egy radikálisan helyreállítandó Nagy-Magyarország il­lik, hanem a csupán legszükségesebb határrevízióknak alávetendő, egymás mel­lett élő, egymás kisebbségeinek kölcsönös védelmet biztosító utódállamok együtte­se.12 3 Meghökkentőnek találja, hogy Drezdában még német egyesület is alakult a Magyar Revíziós Liga célkitűzéseinek németországi népszerűsítésére. Júliusra tisztá­zódott, hogy az „Ungarische Revisionsliga Deutschlands" (Németország Magyar Re­víziós Ligája) „úgyszólván már be is szüntette tevékenységét, és azon személyiségek egész sora, akik készek voltak e szervezet munkáját támogatni, már elfordultak tőle, és a Német Szövetségek Munkabizottságával (Arbeitsausschuss Deutscher Verbände) való szorosabb együttműködés gondolatával foglalkoznak".124 Ez az ekkoriban Hans Draeger ügyvezető alelnöksége alatt igen hatékonyan működő szervezet — elnöke a Bund der Auslandsdeutschen elnöki tisztét is betöltő H. Schnee volt — a Deutscher Schutzbund rovására is növelte az egyre inkább feljövő nemzetiszocia­lizmushoz kiépített kapcsolatai révén erősödő befolyását. Az a viszály is foglalkoztatta Loescht, amelynek jelei már Bleyer és Gündisch viszonyának 1929. novemberi elhidegülésében mutatkoztak, s azután odáig foko­zódtak, hogy Gündisch cikkek sorozatában támadta rendkívül élesen Bleyer felfo­gását a nemzetiségi kérdésben, valamint vezetési stílusát is a kisebbség élén, erdé-121 Uo. Fol. 55. Hainisch levele Schoberhez. Bécs, 1931. január 23. 122 MOL, Κ 63 Küm. Pol. 199. es. 21/7. tétel, 316/1931. Kánya jelentése. Berlin, 1931. január 24. 123 PAAA, Abt. VI. (Kult.) Deutschtum 2. Inländische Vereine zur Förderung des Deutschtums im Auslande. Bd. 11. Loesch levele Roedigerhez. Berlin, 1931. április 24. 124 ZSA, Deutscher Schutzbund, Bd. 175. Fol. 156. Draeger levele Wrangelhez. Berlin, 1930. július 8.

Next

/
Thumbnails
Contents