Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3

TANULMÁNYOK Tilkouszky Lóránt A DEUTSCHER SCHUTZBUND ÉS MAGYARORSZÁG Nemzetiségpolitika - népiségpolitika Területvédelem - kisebbségvédelem (1918-1921) Már az első világháborút megelőző évtizedekben különféle német védegyletek (Deutscher Schutzverein) alakultak Németország (és Ausztria) nemzetiségileg vegyes lakosságú, különösen határszéli területein a németség veszélyeztetettségének jelszavával.1 Ezek a háború vége felé, a vereség és az összeomlás küszöbén immár arra a nézetre is jutottak, hogy német népiségvédelmi munkájuk a kialakult helyzetben — amikor a győztes hatalmak részéről már tervben vannak jelentős területelcsatolások — területvédelmi jelleget is ölt. Hiszen ha a nemzeti önrendelkezés oly sokat emlegetett joga népszavazás fői-májában legalább a nemzetiségileg vegyes lakosságú, s így a hovatartozandóság szempontjából vitatható területeken talán mégis elérhető lesz, remélhető e területek nemzeti öntudatában folyamatosan erősített és szervezett németségének mozgósítása. Ugyanekkor ezek a német védegyletek, amelyek a külföldi németséggel is kezdettől fogva törődtek, küzdve az asszimilációs hatások és törekvések ellenében (amihez német össznemzeti — de főleg birodalmi gazdasági és politikai — érdekeket láttak fűződni), most fokozott felelősséget jelentő feladatként vállalták, hogy azokon a határszéli területeken, amelyeket semmiképpen sem sikerül megtartani, az ott élő, idegen uralom alá, kisebbségi sorba került németeket, védelmezni fogják az asszimilációjukat célzó várhatóan erőteljes törekvésekkel szemben. Német nemzeti identitásuk megőrzéséhez, nemzeti fennmaradásuk létfeltételeinek biztosításához — társadalmi jellegű védakciókkal, de háttérből a németbirodalmi kormány támogatásával — minden segítséget megadnak, mert ez feltétele annak, hogy az elveszített területek és ezek népessége idővel visszaszerezhető legyen. így alakult meg Berlinben 1919. május 26-án, tehát a június 28-án alámt versailles-i béke küszöbén a „Német Védszövetség a határterületi és külföldi németségért" (Deutscher Schutzbund für das Grenz- und Auslanddeutschtum).

2 Ez nem volt egyedülálló vállalkozás a maga nemében, hiszen ugyancsak 1919-ben párhuzamosan létrejött egy másik, hasonló célú szervezkedés is Berlinben „Egyesülés a né-1 Erwin Barta - Karl Bell: Geschichte der Schutzarbeit am deutschen Volkstum. Dresden, Verein für das Deutschtum in Ausland, 1930. 2 Dorothea Fensch: Deutscher Schutzbund (1919-1936). In: Lexikon zur Parteiengeschichte. Die bürgerlichen und kleinbürgerlichen Parteien und Verbände in Deutschland (1789-1945). Hrsg. von Dieter Fricke. Bd. 1-4. Leipzig-Köln, Pahl-Rugenstein, 1983-1986. 2. köt. 290-310.