Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: Anonymus Itáliában? 335
ANONYMUS ITÁLIÁBAN? 347 lyán nyugvó viszony megbomlott, és a kortársak számára is nyilvánvalóvá váló krízist idézett elő. Igen jellemző, hogy amikor Bak János legutóbb összehasonlította a magyar Névtelen és a lengyel-földi Gallus Anonymus történeti múvét, a következő különbséget találta: a lengyelországi szerző műve határozottan rojalista, a korlátlan királyi hatalomról szól, míg a magyar szerző művét a szerződéses hatalmi jelleg, az arisztokrácia és királyság kimódolt szövetsége jellemzi.49 Ebben persze sok mindennek szerepe lehet: a két szerző között lévő jelentős időbeli különbségnek, annak a társadalmi fejlődésnek, ami 1100 és az 1200-as évek eleje között Európa-szerte lezajlott, illetve annak a törekvésnek, hogy mindkét szerző valószínűleg azt ábrázolta, amit ők, illetve királyi, udvari megbízóik olvasni szerettek volna. Mindkét mű, miként a megrendelt művek nem kis része, nyilván egy-egy politikai vízió is volt egyben, s meglepő módon mindkét munka igen sikertelennek mutatkozott, ami éppen kéziratos másolataik minimális számában nyilvánul meg.50 Az anonymusi vízió lényege, hogy a szerződéses hatalomgyakorlás keretei között a birtokadományok erősítik a királyi hatalmat. Koncepciója alaptézisét a nyitrai ellenállók gazdag megadományozásakor fejti ki (37. fej.): „földeket adományozott nekik, nehogy még hűtlenebbekké váljanak". A vízió általános igénnyel fogalmazódott meg az ország belviszonyai konszolidálását elősegítendő, s talán ezért sem sikerült a magyar geszta fejedelem-alakjait kétséget kizáróan egyik vagy másik királlyal azonosítani. Ebben az értelemben tett korábban említést Deér József a szerző Jámbor történelmi-politikai elmélkedéséről", illetve Győry János a szerző „politikai vágyá"-ról.51 Talán többen olvasták a lengyel földi szerző munkáját, míg Anonymus sorsa kétségkívül a feledés lett. Ezen az sem változtat sokat, hogy művének még születetett egy másolata, valamikor a 13. század első felében, talán még a tatárjárás előtt (amelyet ma is birtokolunk), sőt az 1280-as évek elején Kézai Simon számára még hozzáférhető volt a kézirat. Anonymust a kortársak minden bizonnyal idejétmúltnak, elavultnak találhatták, s közjogi nézetei ekkorra már túlságosan rojalistának számíthattak. Ebben az időben a nemzetségek érdekeit sokkal jobban kifejezte a vérszerződésnél a communitas-elmélet, a nemesek közösségének elmélete, amelyből magát a királyi hatalmat is származtatták, a királyokat elméletileg a trónról akár letehetőnek is vélve. Nem kevésbé idejétmúltnak és anakronisztikusnak érezhették azt, hogy Anonymusa minden földet a fejedelmek kegyéből származtatott. Mindez Anonymus szemléletét árnyalja, s természetesen kronológiai tanulságokkal is szolgál. Nyilvánvaló: semmi sem szól amellett, hogy az 1190-as éveknél korábbra helyezzük a mű keletkezését, hiszen a század közepén Freisingi Ottó még a magyar királyi hatalom egész Európában páratlan túlsúlyájáról értekezik, amit annál is inkább el-49 Előadás Leedsben, International Medieval Congress, 2003. 50 A műben szereplő arisztokrata nemzetségek, így például a kiemelt Miskolc-nem sem jeleskedhettek a kézirat megőrzésében. 51 Deér József·. Pogány magyarság, keresztény magyarság. Bp. 1939. 181.; Győry J.: Gesta regum i. m. 98.
