Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: Anonymus Itáliában? 335
340 VESZPRÉMY LÁSZLÓ nológiájába való elhelyezésekor nyilvánvalóan óvatosan kell e híradással bánni. Annak ellenére, hogy a kérdéses útvonal leírása kisebb változtatásokkal Kézainál és a krónikaszerkesztésben is előfordul, Kézai nem írja le, de a krónikaszerkesztés szerzője ismét használja a „Senones" nevet. Magunk mégis hajlunk arra, hogy a hágón való átkelés leírása Anonymustól származik, a Mont Cenis, Susa, Torino helynevekkel, valamint a Lombard-síkság megpillantásának említésével együtt.2 3 A forrásul használt Regino, illetve folytatójának 954. évhez kapcsolt szavait — pervadentes Galliam inaudita mala in ecclesias Dei fecerunt et per Italiam redierunt" — bővítette ki saját tapasztalatai, és, ami nem kizárható, esetleg helyi, észak-itáliai hagyomány alapján.24 Amennyiben a Névtelen valóban már a magyar krónikás hagyományban találkozott e helynevekkel, ezek átvétele akkor is megkülönböztetett figyelmének a bizonysága. Meglehet, hogy francia helyneveket a magyarok pusztító útjaival kapcsolatban tanulmányai egykori helyei, fiatalkori mesterei iránti tapintatból nem említett, persze e magyarázat nyilván csak egy a sok lehetséges közül. Tudjuk, hogy a Geszta fennmaradt kézirata nem autográf, hanem egy későbbi másolat, de ennek ellenére a paleográfiai jelenségeknek, a kézirat rövidítésrendszerének sajátságai talán az eredeti munkára is tartalmazhatnak tanúságokat.2 5 Kéziratunk egyik érdekessége, hogy számos esetben kihagyja olyan jól ismert szavakból is az „r" betűt — mint az „Árpád" esetében —, s azt nem egyszerűen csak a szó felett helyezi el, hanem, mintha csak másolói tévesztés lenne, korrektori jellel látja el. A jelenségről a neves paleográfus, Albert Derolez legújabb gót paleográfiai kézikönyve26 is megemlékezik. Derolez megerősíti azt a korábbi gyanúnkat, hogy az „r" betű helyére alkalmazott rövidítés, vagy éppen felülhelyezett (littera supraposita) „r" eredetileg inkább a déli íráshagyomány eleme volt. Hasonlóképpen ugyanebbe az irányba mutat a szóvégi, illetve sorvégi lazán odavetett ún. gamma „s", ha nem is gyakori, de visszatérő alkalmazása, igaz az „y" fölé helyezett pont inkább francia írásgyakorlatra utal·· 23 Anonymus a 34. fejezetben használ még hasonló szavakat: „cum montes illos in circum aspexisset" („majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette" - Pais Dezső fordítása). Ugyanakkor pl. Anonymus 55. fejezetében a forrás, Regino folytatója tetten érhető, ti. a 913 és 955. évi események összekeverésekor. Mivel Anonymus említi egyedül az Inn melletti vereséget, a többi magyar forrás nem, ez esetben kizárható, hogy e tudósítások közös forrásra mennének vissza. Anonymus „tutissimi" jelzője talán kapcsolatba hozható Regino 894. évi, éppen az Alpokról, valószínűleg a Mont Cenis-hágóról szóló tudósításával „quia montana conscendens in tutissimis locis se absconderat". Déri idézett cikkében maga is bizonyítja, hogy Anonymus Regino alapján alakította az előtte fekvő, általa jól ismert Exordia szövegét, 1. Déri Β.: „...Et pigmenta multa habebant" i. m. 233. 24 Talán e Reginónál előforduló szavak tűnnek fel Anonymus Gesztájának 53. fejezetében (Intrantes Lombardiam multa mala fecere ceperunt), ahol egyébként a 901. év eseményeit vezeti be velük. 25 Veszprémy László: Anonymus Gesztájának kézirata. Magyar Könyvszemle 108. (1992) 44-52; Uő: Névtelenek, krónikák i. m. 175. - Nem sok figyelmet keltett Györffy György 13. század közepi datálása, 1. Anonymus Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Fordította és jegyzetekkel ellátta Pais Dezső. A bevezetőt írta, a jegyzeteket kiegészítette és a térképet tervezte Györffy György. Bp. 1977. 7. (a fakszimile kiadás előszavában) és Uő: Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége. Irodalomtörténeti Közlemények 74. (1970) 1. (ez utóbbi újraközlésére 1. Györffy György: Anonymus. Rejtély avagy történeti fonás? Bp. 1988. 28.). 26 Albert Derolez: The Palaeography of Gothic Manuscript Books, riuiu Che Twelfth to the Early Sixteenth Centrury. Cambridge 2004. 107., 110-111.
