Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
334 BAGI DÁNIEL Más volt ellenben a székesfehérvári látogatás oka. Világosan látszik, hogy Boleszló zarándoklatának legfőbb célja Szent Egyed csodatévő képességének „felhasználása" volt, hogy megszabaduljon attól a bűnétől, melyet testvérének a hatalomból történt eltávolításával követett el. Feltehető, legalábbis a Geszta erre enged következtetni, hogy gyorsan kellett döntenie, csak kevesek tudtával jött el Magyarországra. A Geszta 25. fejezete egyértelműen bizonyítja, hogy az út célja tényleg az opus pietatis volt. Boleszló itt nem tüzet okádó sárkányként (draco flammivolus), zord oroszlánként (leo cominus), a különféle barbár és keresztény népek legyőzőjeként lép elénk, hanem alamizsnálkodó, ájtatos férfiúként. Úgy tűnik azonban, III. Boleszló szívesen szakított időt arra, hogy mielőtt Somogyvárra ment volna, megálljon Szent István sírjánál is. Nyilván nem véletlen, hogy Könyves Kálmán a számára is zsinórmértékül szolgáló Szent István sírjánál kívánt találkozni Boleszlóval.221 Szent István alakja azonban nem illik bele a lengyel fejedelem útjának általános céljai közé, tőle nem várhatta Boleszló ugyanazt, amit Szent Egyedtől. Klaniczay Gábor mutatott rá, hogy István az európai szent királyok közül az első, akit nem (mártír)halála, hanem élete, azaz egyház- és államszervezése miatt emelkedett a szentek sorába.222 Mindezt összevetve azzal, hogy Boleszló Szent István ünnepének napján született — vagy legalábbis Gallus Anonymus így tartotta —, és hogy Gallus Anonymus vélelmezett magyarországi tartózkodásának idején a szabolcsi zsinat a király ünnepnapjának kötelező megülését már kimondta,223 megkockáztatható a feltevés: a lengyel fejedelem Szent István politikai erényeit tekintette mérvadónak saját maga számára, és ezeket — talán Kálmán ismeretsége és Gallus Anonymus a korabeli magyar belpolitikai helyzetben való tájékozottsága miatt — saját elődjére, Bátor Boleszlóra vezette vissza, és saját, Bátor Boleszló személyében fellelt politikai origo]kt nagyrészt a Szent Istvánról a 12. század elején hozzáférhető irodalmi anyagból állította össze. 221 Ennek politikai vonatkozású értékelését 1. Kristó Gy.\ Magyarok és lengyelek i. m. 13-14. 222 Klaniczay G.: Az uralkodók szentsége i. m. 122.; Uő: Az 1083. évi magyarországi szentté avatások. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Bp. 1986. 15-32. 223 Závodszky Levente·. A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp. 1904. 164.
