Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291

SZENT LÁSZLÓ ÉS SZENT ISTVÁN GALLUS ANONYMUS GESZTÁJÁBAN 331 Libellus de institutione morum Legenda maior/Hartviciana Gallus Anonymus Executio maiorum De execuíione filiorum maiores semper ante oculos habere et ad exemplum statuere Imádkozás De obseruatione orationis orationis officium frequentare Egyéb erények De pietate et misericordia, ceterisque virtutibus pietatem et misericordiam cum ceteris virtutibus possidere. Talibus ... virtutibus _ iusticia et equitate, timore ... dilectione Bolezlauus tribus virtutibus: iusticia, equitate, pietate ... ad tantum culmen ascendit A táblázatból jól látszik, hogy különösen öt ponton — az egyház, az egyhá­ziak védelme, a világi nagyokhoz való viszony, a tanács szerepe és a vendégek befogadása — mutatkozik gondolati, részben pedig szövegszerű összefüggés az Intelmek és Gallus Anonymus gesztája között. Természetesen még ezen a he­lyen le kell szögezni: konkrét szövegszerű összefüggést egy helyen, a világi na­gyok szeretetéről írott részben láthatunk, és ennek rövidsége mindenképpen óvatosságra int az Intelmek és Gallus Anonymus Gesztájának összefüggései te­kintetében, különösen úgy, hogy a Karoling-kori királytükrök az Intelmekben nyomon követhető alapgondolatai — ahogy ezt Balogh József megállapította — európai közkincset képeznek,21 '1 így érvelésünket e tekintetben a következőkre kívánjuk alapozni. Szűcs Jenő állapította meg kétségtelen helyességgel, hogy az Intelmek gondolatvilága egy ponton, a világi nagyokkal való együttélés tekintetében tel­jes mértékben elrugaszkodik az alapmintájának tekinthető Karoling-kori ki­rálytükröktől, és önálló tartalommal jelentkezik, teljes mértékben a pacificum regnum, a király és a világi előkelők harmonikus együttélését helyezve monda­nivalója középpontjába.21 4 Ha mindezt összevetjük Gallus Anonymus gesztája 10. fejezetének mondanivalójával, a következők állapíthatók meg. Nyilvánvaló, hogy a gesztaíró ebben a fejezetben nem csak Boleszló királynak, hanem felesé­gének is emléket kívánt állítani. A keresztény erényekkel teljes uralkodóideál mellett itt ismét felszínre kerül apietatis opus. Nem tartjuk kizártnak, hogy a királyné magatartásának megmintázása egy helyről fakad a Geszta második könyvének első fejezetében említett Juditéval, III. Boleszló édesanyjáéval. A ki­rálynénak azonban vajmi kevés köze van a történet magjához, melynek alap­gondolata, hogy a király békében kíván együtt élni a világi nagyokkal, illetve ugyanitt esik szó a tanáccsal való kormányzásról is. Ugyancsak érdekes a hospesek említése Gallus Anonymus munkájában. Ismeretes, hogy Guoth Kálmán az Intelmek későbbi keletkezését boncoló hi­perkritikus érvelésének egyik alappillére éppen az volt, hogy a Ziospes-tömegek Európában csak jóval később jelennek meg.215 Vele szemben azonban Szűcs 213 Balogh J.\ Szent István i. m. 253. 214 Szűcs J.\ Szent István Intelmei i. m. 41-42. 215 Guoth Κ.: Megoldandó kérdések i. m. 25-31.

Next

/
Thumbnails
Contents