Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
326 BAGI DÁNIEL nem ismeretlen krónikát felhasználta volna. Thietmar ugyanis közismerten nem kedvelte a Piastokat, Boleszlót különösen nem, legalábbis erről tanúskodik a későbbi lengyel király születési körülményeinek tálalása.17 4 Érdekes azonban, hogy Brémai Ádám szintén 11. században keletkezett és Boleszlót Thietmarnál lényegesen kedvezőbb színben bemutató jellemzése sem köszön vissza Gallusnál, jóllehet Ádám munkája ismert lehetett, hiszen jóval később Helmold is bevette szláv krónikájába.17 5 Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy egy apró részlet tekintetében, a király fürdőjének leírásában a gesztaíró tényleg Einhard leírását követi: Gallus Anonymus Ilii autem (...) ad regis balneum ducebantur. Quos rex Bolezlauus, sicul páter filios, secum balniantes corrigebat eorumque progeniem memorandak collaudabat.17 6 Vita Caroli Magni Et non solum filios ad balneum, verum optimates et amicos, aliquando etiam satellitum et custodum corporis turbam, invitavit, ita ut nonnumquam centum vei eo amplius homines una lavarentur.177 Mindazonáltal maga a királyról és uralmáról született leírás csak ebben az egy vonatkozásban emlékeztet Einhard uííajára.178 Ez utóbbi nélkülöz ugyanis minden olyan részletet, amely Gallus Anonymusnál Boleszló királyi tulajdonságairól olvasható. Nehezen lehetne továbbá igazolni, hogy a leírás esetleg Szent Adalbert elveszett passiójára támaszkodott, nem csak a szöveg ismeretlensége, s így szabad értelmezhetősége miatt, hanem abból, a jelen dolgozatban már említett feltételezésből is kiindulva, hogy ennek elsősorban Szent Adalbertről, életéről és szenvedéséről kellett szólnia, nem Boleszló uralmáról. Mindez azt a feltételezést támaszthatná alá, hogy szerzőnk az udvari szájhagyományt irodalmilag fel- és átdolgozta, és végül egy legendaszerű, valós elemeket nem tartalmazó történetet kreált Bátor Boleszlóról. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy a királyról írott információi logikailag igencsak rendezettek, ami a tervszerűség látszatát kelti. Györffy György Szent Istvánról írott klasszikus monográfiájában jegyezte meg István európai kortársainak jellemzése kapcsán, hogy Gallus Anonymus leírásában „részben a királytükrök, részben a szent életrajzok jellemző vonásai"179 figyelhetők meg, és másutt ugyanezzel kapcsolatban még hozzáfűzte, hogy a szerző egy „Szent István-szerű magasztaló életrajzot"18 0 alkotott. 174 Thietmar IV c. 56.: „Post haec peperit bona mater filium longe sibi degenerum et multarum perniciem genitricum, quem fratris sui nomine Bolezlaui appellant ...". Vö. még uo. V c. 9: „Bolizlavus, Miseconis filius patri longe inferior ..." 175 Magistri Adam Bremensis Gesta Hammburgensis Ecclesiae Pontificum. Ed. Bernhard Schmeidler. MGH SRG in usum scholarum separatim editi, Hannover 1917. c. 35: „Bolizlaus, rex christianissimus". Vö. még: Helmoldi Presbyteri Bozoviensis Chronica Slavorum. Ed. Bernhard Schmiedler. MGH SRG in usum scholarum separatim editi, Hannover 1937. c. XV: „Eodem quoque tempore Bolizlaus Polenorum christianissimus rex". 17fi Gallus I. c. 13. (id. kiadás 33.). 177 Vita Caroli Magni, c. 22. 178 Az egésznek heremeneutikai értelmezést adott Jacek Banaszkiewicz: Król i taznia, Bőg i laznia (Gall Anonim ο Boleslawie Chrobrym, Povest' vremennih let ο stworzeniu Pierwszego Czlowieka). In: Wyobraznia sredniowieczna. Ed. Tereza Michalowska. Warszawa 1996. 205-222. 179 Györffy Gy.: István király i. m. 128. 180 Uo. 281.
