Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében (Az 1486. évi 8. tc. végrehajtása) 261
276 NEUMANN TIBOR ta a nyitrai ferencesek nyitrai malmát. 1502-ben egy tanúvallatás során a kisnemes Kissarlói Benedek azt vallotta, hogy egykor őnála szolgált.100 Récsényi János (1453 - tl495/1496) Récsényi Miklós és Torozméli Borbála fia.10 1 Mint Újlaki-familiáris a Délvidéken tartózkodott, legkésőbb 1472-től udvarbíróként Újlakon, 1477-től Jajcán.102 1481-ben — nyilván itteni működésével — állítólag olyannyira magára haragította Mátyást, hogy a király még a szerb despota kérésére sem akart megkegyelmezni neki. Két igen előkelő házasságával maga is Valkó megyei birtokossá vált: előbb Szentpéteri János leányát, Margitot, majd ennek halála után, 1480 körül Berekszói Frank leányát, Katalint vette nőül. A délvidéki vonatkozású oklevelek rendszerint Récsényi Surányi Jánosnak nevezik. Első házassága révén 1480-ban megszerezte a hosszúbácsi uradalom felét, második felesége leánynegyedeként pedig ugyanebben az évben négy teljes birtokot. Egy 1483-as oklevél szerint Valkó megyében tőle tíz birtokot, míg fiától tíz birtokrészt foglaltak el, amelyeket egy tanúvallatás szerint addig valóban birtokoltak, kérdéses ugyanakkor, hogy vissza tudták-e szerezni a későbbiek folyamán. Második feleségétől született leánya később mindenesetre részesült a berekszói váruradalomból. Apjától örökölte a Récsény, Ság birtokokban és Dég prédiumban, anyjától pedig a Cígel (Lucska) és Torozmél birtokokban lévő részeket. A tehetős nemesnek 1480-ban legalább 24 récsényi és sági jobbágya volt, birtokait egy udvarbíró (provisor curie nobilitaris) felügyelte. Cígelen — amíg a birtokot zálogba nem bocsátotta a Majtényiaknak — mintegy 20 jobbágytelekkel rendelkezett. Mindezeket számos, főként rokonaitól megszerzett zálogjószággal egészítette ki. Elete végén gyakran tűnik fel ügyvédként és döntőbíróként. 1495 októbere és 1496 júliusa között halt meg, örökbirtokait fia, András, az Ország család későbbi csejtei várnagya örökölte.103 100 1409: DL 83 058.; 1458-1460: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289-1556) I-II. Kivonatokban közzéteszi és a bevezető tanulmányt írta Jakó Zsigmond. Bp. 1990. 1322., 1402., 1409., 1414. sz-ok; 1467: DF 273 671.; 1473: Héderváry I. 384.; 1482: DF 273 312.; 1483: DF 273 446.; 1488: DL 46 078.; 1489: DF 205 890.; 1492: DL 50 597.; 1495: DF 273 252.; 1496: DF 273 175., DF 273 296.; 1503: DL 83 103.; 1505: DL 95 451.; 1508: DF 278 410. (39a fol.) - Esküdtként: 1488. ápr. 16.: DL 46 820. 101 A Récsényi család leszármazását 15. század elejéig 1. Engel P.: Genealógia i. m. (Récsényi [Nyitra m.]). 102 Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában (Adatok a XV századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához). Somogy Megye Múltjából 4. Szerk. Kanyar József. Kaposvár 1973. 31. és 43. (188. sz. jegyz.). " A Récsényi család levéltára ma nagyrészt a Sándor-Metternich (Jánosra vonatkozó része: 1453-1496. júl. 1.: DL 75 646-75 692.) és az Ocskay családok levéltáraiban (DL 95 391-95 431.) található; 1480: Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I—III., V Bp. 1890-1913. II. 381., DF 227 267., DF 205 254.; 1483: DF 273 310., DF 278 410. (8b fol.); 1489: DF 205 890.; 1493: DL 20 078., DF 205 113.; 1494: DL 95 207.; 1495: DF 244 152., 1495. okt. 16.: DL 90 718.; 1505: DL 68 145. - Esküdtként: 1488. máj. 28.: DF 273 203.
