Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az ifjabb király országa 231
AZ IFJABB KIRÁLY ORSZÁGA 239 ja, amit a háború idején (occasione guerre casualiter habite et exorte) elvett azoktól, kivéve bizonyos név szerint megemlített személyeket. Miként IV Béla is megígérte neki, hogy István kunjait (Cumanos nostros) nem próbálja átcsábítani a maga oldalára, úgy ő sem törekszik erre a szlavón hercegséghez tartozó németek és szlávok (Theutonicos, Sclavos ad ducatum Sclavonie pertinentes), illetve az apja szolgálatában álló csehek esetében. Az okmány ezenfelül további rendelkezéseket tartalmaz a sójövedelmek megfelezése miatt előálló admisztrációs nehézségek megoldására, s általában az országmegosztásból fakadó helyzet kezelésére, valamint az egyezség betartásának garanciáira vonatkozóan.14 Az oklevélben található utalások alapján annyi világos, hogy 1262-ben valóságos háború (guerra) tört ki IV Béla és István között, mely azonban valamivel december 5. előtt már véget is ért, hiszen az aznap kiállított oklevél a konfliktust lezáró pozsonyi béke megkötésének idejét a nuper ('nemrég') időhatározóval adja meg. A pontosabb időpont meghatározását nagymértékben gátolja, hogy ebben az évben mind IV Béla, mind István tartózkodási helyeiről csak egy-két adattal rendelkezünk. A tél végén Béla és felesége, Mária királyné fiatalabb fiuk tartományába indultak: a király február 9-én „Hudina házánál" (aput domum Hudina) keltez egy oklevelet5 5 — azaz valahol Csázma környékén járhatott, mert Hudina ezen a vidéken volt birtokos5 6 —, március 7-én pedig az Una folyó völgyében fekvő, már Horvátországba eső Bihácson {in Byhyg) találjuk, ' ahol a Húsvétot (ápr. 9.) is töltötte. '6 A háború ekkor még nyilvánvalóan nem törhetett ki, ellenkező esetben ugyanis IV Béla aligha vállalkozhatott volna az útra, feltehető azonban, hogy a feszültség már ekkor kitapintható volt. IV László egy 1273-ban kiadott oklevele ugyanis megemlékezik arról, hogy nagyapja Fülöp zágrábi püspöknek az esztergomi érsekség élére helyezése idején elvette a zágrábi egyháztól a Zágráb melletti Medvevárat, hogy ott őrizze a királyi kincseket (olym ... auus noster dominus Bela rex ... Castrum quoddam iuxta Zagrabiam, quod Medwewar nuncupatur, tempore translacionis domini Philippi tunc episcopi Zagrabiensis in ecclesiam seu archiepiscopatum Strigoniensem pro conservando thesauro regio ad tempus ab ecclesia Zagrabiensi recepLsset). ' Benedek esztergomi érsek 1261 második felében halt meg,6" az utódjául posztulált Fülöp zágrábi püspököt pedig 1262. január 11-én nevezte ki IV Orbán pápa az esztergomi egyház adminisztrátorává.6 1 Március 7-én Fülöp még posztulált érsekként szerepel IV Béla Bihácson kiadott oklevelében,6 2 hogy aztán a király egy újabb, valamikor augusztus 11. és 54 1262: MES I. 476-480. 55 1262: CDCr V 213. 56 1244: CDCr IV 231.; 1245: CDCr IV 274-276.; 1246: CDCr IV 291-292.; 1248: CDCr IV 337-338.; 1256: CDCr V 24.; 1262: CDCr V 216. — Az oklevelek hitelére 1. RA 805., 829., 875. és 1285. sz-okat. 1262: CDCr V 216., vö. Alsó-szlavóniai okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék) 1244-1710. Szerk. Thallóczy Lajos, Horváth Sándor. Bp. 1912. 8. 58 Cat. font. III. 2253. 58 1273: CDCr VI. 52. 1261. júl. 2-án még élt (MES I. 461.), vö. Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003. 114-115. (a vonatkozó rész Beke Margit munkája). 61 VMHH I. 243. 62 1262: CDCr V 216., vö. RA 1285. sz.
