Századok – 2005

DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135

V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 189 Ribbentrop ismételten kijelenti, hogy erre a kérdésre a német kormány nem válaszolhat anélkül, hogy ne tanácskozna Olaszországgal. Szeretné tudni, nem felel-e meg a Szovjetunió azon törekvésének, hogy biztosítsa magát a szorosokon keresztüli angol támadás ellen az, amiről Ribbentrop ebben a vonatkozásban Olaszországgal beszélt. Annak ellenére, hogy maga is érdekelt a tengerszorosoknál, Olaszország azt ígérte, hogy elébe megy a Szovjetunió kívánságainak, és engedményeket fog tenni, ami őt, vagyis Ribbentropot, igen megörvendeztette. Mi a szovjet kormány véleménye erről a tervezetről? Molotov elégedettségének ad hangot, hogy Olaszország jóindulattal áll e kérdéshez. Kifejti véleményét arról, hogy milyen jelentősége van ennek a kérdésnek Németország, Olaszország és a Szovjetunió számára, és ismét hangsúlyozza, hogy a Szovjetuniónak nem csupán a Törökországgal — amelyhez a szorosok tartoznak — történő megállapodásra van szüksége, hanem reális garanciákra is. A Szovjetuniónak erre a kérdésre vonatkozó válaszában bennfoglaltatik a bolgár kérdést is, pusztán külpolitikai szempontból, amely nem érinti Bulgária belső életét. Jelen esetben a Szovjetunió lehetségesnek tartja, hogy garanciát nyújtson Bulgáriának - Románia analógiájára, amelynek Németország és Olaszország adott garanciát, méghozzá úgy, hogy nem is tanácskozták azt meg előzetesen a Szovjetunióval, és nem kérték ki ez ügyben a Szovjetunió véleményét. A szovjet kormány úgy érzi, jogában áll felvetni az általa Bulgáriának nyújtandó garancia kérdését, amelynek a tengerszorosokat kell majd biztosítania a Szovjetunió számára. Eközben a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy kikérje ez ügyben Németország véleményét. (A továbbiakban a tolmács folytatja Molotov félbeszakított első válaszának fordítását.) Molotov úgy véli, hogy a Szovjetuniót érintő kérdések nemcsak Törökországra korlátozódnak. A tengerszorosokkal kapcsolatosan a Szovjetuniót érdekli a bolgár kérdés is. A Szovjetuniót érdekli Magyarország és Románia — mint a Szovjetunióval határos országok — sorsának kérdése is. A Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogyan fog megoldódni ezen országok sorsa. Molotov elmondja, szeretne tájékoztatást kapni arról, mint gondol a „Tengely" egyrészt Jugoszláviáról és Görögországról, másrészt Lengyelország sorsáról. A Szovjetunió és* Németország aláírt egy jegyzőkönyvet az utóbbiról. Érvényben marad-e ez a jegyzőkönyv, amely Lengyelország sorsáról véleménycserét irányoz elő? Ha még nyugatabbra megyünk, a Szovjetunió számára nem közömbös Svédország semlegességének kérdése. Annak idején mindkét ország kormánya — a szovjet és a német is — azon a véleményen volt, hogy mindketten érdekeltek Svédország semlegességében. A Szovjetunió jelenleg is tartja magát ehhez a véleményéhez ebben az ügyben. Fenntartja-e Németország is a korábbi álláspontját Svédország semlegessége kérdésében? A Szovjetuniót érdekli a Balti-tengerről való kijutás kérdése: a Kis- és Nagy-Baelt, az Rresund, a Kattegat és a Skagerrak. Nem lenne-e célszerű a Duna-kérdés mintájára ez ügyben is összehívni az érdekelt országok tanácskozását? Most nem beszél a finn kérdésről, amelyről már kifejtette a szovjet kormány álláspontját. Ha Ribbentrop szükségesnek tartja, hogy most beszéljenek ezekről