Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 183 Molotov feltételezi, hogy a tengerszorosokat illetően a helyzet az, hogy a Szovjetunió érdekelt a tengerszorosok biztosításában megakadályozandó Angliának esetleges behatolását, amely főleg Görögországnak, valamint Törökországnak köszönhetően katonai bázisokkal rendelkezik a tengerszorosok közelében. Beszél a szovjet kormány azon óhajáról, hogy e kérdés megoldása valóban megtörténjen, és ne maradjon puszta ígéret. Tudja, hogy ki határozza meg Németország politikáját, ezért választ kér a birodalmi kancellártól a Bulgáriának nyújtandó garanciáról feltett kérdésére, s közben megismétli: Bulgária belső rendje egyáltalán nem sérülne, valamint a Szovjetunió kész támogatni Bulgáriának azon — szerinte jogos — törekvését, hogy kijárathoz jusson az Egei-tengerre. Hitler szerint ehhez szükség van arra, hogy 1. tisztázzuk, akarja-e maga Bulgária a szovjet garanciát, 2. megvitassuk e kérdést a Dúcéval. Molotov azt mondja, nem hiszi, hogy ezt az ügyet itt és most meg kellene oldani, mindössze kíváncsi a birodalmi kancellár véleményére. Hitler kifejti, amíg a Dúcéval nem tárgyalt, semmit sem tud mondani. Ami a Duna problémáját illeti, Németország a leginkább ebben érdekelt, minthogy a legiparosodottabb Duna-menti ország; a fekete-tengeri kijárat viszont Németországot nem érdekli. Ezeket az ügyeket figyelmesen meg kell vitatni, mivel ki kell küszöbölni minden olyan súrlódást, amely akadályozhatná az előttünk álló nagy munkát. Molotov szükségesnek tartja még egyszer megjegyezni, hogy a Szovjetunió számára a tengerszorosok kérdése tisztán védelmi feladat, Oroszország a tengerszorosokon keresztül soha senkit nem támadott meg; ezt igazolja a történelem is. Hitler megjegyzi, hogy mindez világos, mivel Oroszország fekete-tengeri állam, de úgy gondolja, hogy ezen kívül Oroszországnak más, a jövőre vonatkozó érdekei is lesznek. Úgy véli, az ázsiai térségbeli szovjet érdekeltség kérdésében a Szovjetuniónak Japánnal kell megegyeznie. Lát bizonyos arra utaló jeleket, hogy Japán kész közeledni Oroszországhoz. Ugyanez vonakozik a kínai háborúra.9 0 Japánnal lehet beszélni ez ügyben. Molotov megjegyezi, hogy más kérdések is érdeklik a Szovjetuniót. A Szovjetunió mint nagy és erős ország nem maradhat ki a nagy problémák megoldásából sem Európában, sem Ázsiában. Ami a szovjet-japán viszonyt illeti, az, bár lassan, de javul az utóbbi időben, ezután pedig nyilvánvalóan gyorsabban kell hogy fejlődjön. Ebben Németország segíti a Szovjetuniót, és az hálás ezért a német kormánynak. Kompromisszumos kiutat kell találni a Kína és Japán között kialakult helyzetből, méghozzá Kína számára méltóságteljes kiutat; ebben a tekintetben a Szovjetunió és Németország fontos szerepet játszhatnának. Mindezt meg kell tárgyalnunk a későbbiekben, amikor Ribbentrop Moszkvába jön. Hitler sajnálatát fejezi ki, hogy mindeddig nem sikerült találkoznia olyan jelentős történelmi személyiséggel, mint Sztálin, annál is inkább, mert úgy véli, elképzelhető, hogy ő maga is bekerül a történelembe. Feltételezi, hogy Sztálin 90 A kínai-japán háború formálisan 1937. július 8-án kezdődött.
