Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
16 TILKOVSZKY LÓRÁNT szenvét és támogatását a magyar revíziós törekvésekhez, s a majdani terület-visszacsatolásokhoz. Egy a magyar miniszterelnökség nemzetiségi osztályára 1922. november 2-án érkezett — egyébként keltezetlen — német nyelvű jelentés ismeretlen szerzője igen pozitívan nyilatkozott Loeschről azon benyomásai alapján, amelyeket az ő szeptemberi budapesti tartózkodása alkalmával vele folytatott beszélgetés során szerzett róla A Deutscher Schutzbund 1880-ban Sziléziában született ügyvezetője már 20 éves diák kora óta ismeri Magyarországot, ahol azóta többször járt; erősen rokonszenvezik a magyarokkal, akiknek vezető férfiaival meg akarja osztani a maga ismereteit, gazdag tapasztalatait, a kisebbségi kérdés és a revíziós politika tekintetében. Nagy tisztelője Teleki Pálnak, akinek vonatkozó munkásságát az előző év (1921) folyamán behatóan tanulmányozták a Deutscher Schutzbundban; sokat tanulhattak abból, s kitűnő ösztönzéseket kaphattak tőle. Loesch leghőbb vágya, hogy tartós együttműködést kezdeményezzen a magyarokkal a közös érdekű szívós munkában, és hogy megnyerje őket a kölcsönösség gondolatának a kisebbségvédelemben, amely a — végeredményben revíziós célú — kisebbségvédelmi törekvések nemzetközi propagálását és elfogadtatását lényegesen megkönnyítheti. A Deutscher Schutzbund által e vonatkozásban kidolgozott koncepció az, amivel német részről határozottan előtte járnak a magyaroknak, akiknek leginkább tisztán látó politikusainál már bíztató jelei mutatkoznak belátásuknak, bár a közvélemény ellenállása igen nagy a hazai kisebbségek javára teendő minden olyan intézkedéssel szemben, amelyek figyelembe vennék a hazai kisebbségek jogos igényeit.35 Arra vonatkozóan, hogy Bethlennek tekintetbe kell-e vennie Loesch elgondolásait, eltérőek voltak a vélemények. Bécsből, ahol az európai német népcsoportoknak a Loesch-féle kisebbségpolitikai koncepciót alapul vevő bizottsága megalakult, a magyar követ, Masirevich Szilárd, óvatosságra intett november 21-i jelentésében: a „különben jóhiszemű" Loesch Deutscher Schutzbundját főleg német nemzeti érzelmű, de demokrata zsidók pénzelik és szociáldemokrata oldalról is informálják; a kisantant részéről mind Prágából, mind Belgrádból magyar szempontból kedvezőtlenül befolyásolják. Nyomozást tart szükségesnek annak megállapítására, hogy a csonka-magyarországi illetve az elszakított területi németség részéről ki tart kapcsolatot a Schutzbunddal?36 Egy Németországból — nem ismert német forrásból — az év végén érkezett bizalmas tájékoztatás szerint az ekkor már 120 egyesületet összefogó Schutzbund ezen kívül mintegy 50 külföldi német népiségi egyesülettel áll — politikai óvatosságból nem szervezeti kapcsolatban, hanem — „eszmecserében".3' A berlini magyar követ, Emich Gusztáv, november 17-i, illetve december 22-i jelentéseiben maga is véleményt nyilvánít Loeschről és a Deutscher Schutzbundról, mely utóbbiról megerősíti, hogy jelentékeny anyagi eszközeit a — Németországban nemzeti érzelmű — a demokrata párthoz közel álló zsidó nagytőkétől kapja. Szerinte Loesch — akinek felesége (Korniss Vilma) bácskai születésű magyar asszony — nem szorul informátorokra a magyarországi németek vagy Berlinben élő erdélyi szászok köréből, mert anélkül is nagyon jól ismeri a magyarországi és az utódállamokbeli viszonyokat. Nem kívánja a magyarországi németséget 35 MOL, Κ 28. 30. es. Τ 61/1923. Bericht anlässlich des Aufenthaltes dr. von Loesch's. (Kelt. nélkül.) 36 MOL, Κ 28. 30. es. Τ 124/1923. Masirevich jelentése. Őécs, 1922. november 21. 37 Uo. Német nyelvű bizalmas jelentés a Schutzbundról. (Keltezés nélkül. Érkezett 1922. december 30-án).