Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 165 dékainkat és célkitűzéseinket igazolta az élet. Következésképpen ezért beszélhetünk a kapcsolatok tartósságáról, s arról, hogy alaposan átgondoltuk azokat. Mind a szovjet kormánynak, mind J. V Sztálinnak, akivel Molotov sokszor beszél a szovjet-német kapcsolatokról, meggyőződése, hogy jó alapokra helyeztük a Szovjetunió és Németország közötti baráti viszony fejlesztését. Ezek a kapcsolatok nem (csak) a komoly napi érdekekre épülnek. Molotov elvtárs elmondja, hogy a gazdasági kapcsolatokat ő nem kíséri minden részletre kiterjedő figyelemmel. Azzal Mikojan7 2 foglalkozik, akit Molotov elvtárs szerint jól ismer Hilger.Mikojan mindenről tájékozott. Természetesen nekem is minden lényeges dologról tudomásom van. Molotov elvtárs kijelenti, hogy nem mindig érti, miért nem teljesülnek a Szovjetunió megrendelései, tekintve, hogy a háború, valamint a más országokból származó erőforrások következtében javult Németország gazdasági helyzete. Nem értjük, mondja Molotov elvtárs, miért késnek a szállítások, vagy a számunkra fontos technikai segítség kérdései miért vetődnek fel úgy, hogy szervezeteink [gazdasági egységeink értelemben - a szerzők] elvesztik érdekeltségüket. Molotov elvtárs elismeri, hogy néha a mi gazdasági szervezeteink is hibásak bürokratizmusuk és nehézkességük miatt. Molotov elvtárs annak a reményének ad hangot, hogy a szovjet-német gazdasági kapcsolatok nehézségei felszámolhatóak, s kijelenti, hogy a maga részéről kész mindenféleképpen elősegíteni ezt. Annál inkább kész így cselekedni, mert hallotta a birodalmi marsallt, és tudja, hogy a katonai kérdésekkel való elfoglaltsága ellenére figyelemmel kíséri gazdasági ügyeinket. Molotov elvtárs kijelenti, hogy optimistán tekint a gazdasági kapcsolatokra, és biztos abban, hogy új sikerek felé fogunk haladni. Hozzáteszi, hogy optimizmusa megalapozott, ugyanis a birodalmi marsallal folytatott beszélgetésből látja, milyen komolyan akarja az a szovjet-német kapcsolatok folytatását és fejlesztését. Göring azt válaszolja, hogy ő sincs informálva minden részletkérdésről. Molotov elvtárs érdeklődésére, hogy miért késik egyes megrendelések teljesítése, Göring a következőket mondja. Németország gazdaságilag természetesen megerősödött, minthogy nagy területekkel rendelkezik. De emlékeztetnie kell arra, hogy olyan területekről van szó, amelyeken nagy pusztulásokkal járó háború folyt. Az angolok a legkegyetlenebb módon leromboltak mindent. A franciák sem maradnak el tőlük. Hogyan néznek ki ezek az országok gazdaságilag? - kérdi Göring, és válaszolva a saját maga által feltett kérdésre közli, hogy a gyárak és üzemek gépeit az országok belsejébe szállították. A műszaki rajzokat elégették. A bányák tönkretéve. Időre van szükség ahhoz, hogy mindezt újjáépítsék, megszervezzék és rendbe hozzák. Göring elmondja, arra törekednek, hogy Anglia és az USA ellen szilárd gazdasági bázist hozzanak létre a maguk számára. A Németország által megszállt országok gazdaságának helyreállításával párhuzamosan nőni fog Németország termelési kapacitása, és gyorsabban teljesíti majd a Szovjetunió kívánságait. Göring a továbbiakban közli, hogy az orosz kérések jobb és gyors kielégítése céljából egy külön Orosz Bizottságot hoztak létre. Ebben a bizottságban 72 Anasztasz Ivanovics Mikojan (1895-1978): szovjet politikus. 1915-től párttag, 1917-től pártmunkás. 1923-tól az SZK(b)P KB, 1935-től a PB tagja. 1926-tól különböző gazdasági tárcákat irányított, 1937-től a Népbiztosok Tanácsának elnökhelyettese. 73 Gustav Hilger 1939-től a moszkvai német nagykövetség első tanácsosa volt.
