Századok – 2005

TÖRTÉNETI IRODALOM - Szerkesztői jegyzetek a Pesti Hírlaphoz I. kötet. 1841. (Ism.: Pajkossy Gábor) 1579

TÖRTÉNETI IRODALOM 1579 Kovács István (485-491.) két lengyel történetíró, a 19. században élt Agaton Giller és a napjainkban alkotó Wiktoria Úliwowska szibériai száműzetések történetét érintő kutatását igyekezett magyar szempontból hasznosítani. Kovács az 1848/49-es magyar szabadságharcban orosz alattvalóként részt vett több lengyel önkéntes élettörténetéhez nyújt értékes adalékokat. Nemzet vagy nemzetiség? címmel Miskolczy Ambrus (505-510.) az 1849-1868 közötti román politikai törekvéseket tekinti át Erdélyben és Magyarországon. Érinti a magyar emigráció Cuzával kapcsolatos elképzeléseit, a Habsburg Birodalom helyzetéből adódó esélylatolgatást, az 1863. évi képviselő-választás és a két évvel később Kolozsvárra összehívott erdélyi országgyűlés eseménysorát. Az 1868. évi nemzetiségi törvény fogadtatásának ismertetésétől sem tekint el. A 19-20. sz. fordulóján Galat,in otthonra talált magyarországi kivándorlók anyaországi segélyezéséről Makkai Béla ír (492-504.). A névtelenségét őrző állam támogatása az I. világháború időszakáig egyházi keretek között — református és katolikus akcióágra elkülönülve — jutott el a rászorulókhoz. A dualizmus kori művelődéstörténet egy speciális szegmensével, a budapesti szláv dalegyletek 1867-1918 közötti történetével Heiszler Vilmos (473-476.) foglalkozik. A korabeli sajtótudósítások szerint az egyletek, dalárdák változatos szórakoztató programokat, művelődési előadásokat biztosítottak. Az 1990-es években és az ezredforduló idején a Kárpát-medence nyolc országában felvett szociológiai felmérés-sorozat nyomán Gereben Ferenc (459-472.) az olvasáskultúra és a nemzettudat vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A maradandó olvasmányélmények ízléskategóriái, az identitástípusok összehasonlítása alapján — leegyszerűsítve — úgy találja, hogy a határon túli magyarok olvasási teljesítménye és nemzettudata magasabb szintű az anyaországinál. Romsics Ignác (528-537.) Bibó István 1936-ban, 1942-1944 között és az 1970-es években lejegyzett gondolatai alapján tárja fel a trianoni magyar határokkal, a revízióval, a határon kívüli magyarságot érintő kisebbségvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásokat. Végül, de nem utolsó sorban a reszlovakizációval, tömeges kényszerasszimilációval kapcsolatban a szlovákiai magyarokat ért sérelmeket dokumentáló Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség 1945-1949 közti tevékenységét Szarka László foglalja össze (538-548.). A szerző szót ejt a szervezet magyar kormányzati képviselőkkel, egyházi vezetőkkel kiépített összeköttetéseiről, illegalitásban szerkesztett lapjairól. A kötet szerkezeti felépítése talán áttekinthetőbb lenne, ha a tartalomjegyzékben megkülönböztetett fejezetcímekre az egyes egységek bevezetéseként szennycímoldal utalna. Felfedezhető ugyan a szerkesztők dicséretes törekvése az egységes hivatkozásrendszer alkalmazására, ám ez sajnálatosan meghiúsul a szerzők gyakori, egyénieskedő megoldásai miatt. Leginkább az időszaki kiadványok és a sorozatok egyöntetű sémára épülő idézése és az impresszumadatok közlése jelent gondot. Sajnos több elírás, sajtó- és szedésbeli hiba szintén rontja az összképet - ez alól a Kósa László publikációi című fejezet sem kivétel. Feltehetően nyomdatechnikai malőr miatt hiányzik az 5-14. számú lábjegyzet Kiss Jenő tanulmányából. Téves adat szerepel a könyvborító hátsó fedelén (Kósa professzor ugyanis nem Gyulán, hanem Cegléden született), valamint Őze Sándor írása két helyén pontatlan bibliográfiai adattal téveszt meg (a 11. és a 14. lapalji jegyzetben hivatkozott címleírások helyesen: Regesták a bécsi es. kir. állami levéltárból; A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve). A fenti apró megjegyzésekkel együtt egy értékes, színvonalas, témagazdagságával lenyűgöző, továbbgondolásra méltó tanulmánygyűjteményt vehet kézbe az olvasó. Héjjá Julianna „LAJOS KOSSUTH SENT WORD..." Papers delivered, on the occasion of the bicentenary of Kossuth's birth Edited by László Péter, Martyn Rady, Peter Sherwood. SSEES Occasional Papers No. 56. Hungarian Cultural Centre, London - School of Slavonic and East European Studies - University College London [London - Loughborough] 2003. Szerte a világban, ahol magyar történelemmel foglalkoznak, a kutató történészek izgalmas eszmecseréken emlékeztek meg Kossuth Lajos születésének bicentenáriumáról. Az alkalmat kihasználta az University College London keretében működő School of Slavonic and East European