Századok – 2005

BESZÁMOLÓ - Globalizáció és fragmentáció között. Beszámoló a Történész Világkongresszusról (Tomka Béla) 1558

1566 BESZÁMOLÓ lalták a szerkesztési feladatokat (Lucy Taksa és társai). A hírlevél elektronikus formában jut majd el az érdeklődőkhöz. A társaság székhelye Amszterdam lett. Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy itt található a világ egyik legnagyobb társadalomtörténeti kutatóintézete (az említett International Institute of Social History), melynek igazgatója, Marcel van der Linden a szervezés nagy részét már eddig is magára vállalta. Egyben az intézet kiváló infrastruktúrája is nagy segítség lehet az ilyennel várhatóan a jövőben sem rendelkező ISHA számára. Az alapító gyűlés résztvevői megválasztották az ISHA tisztségviselőit is. A fentiek alapján nem meglepő, hogy a társaság első elnökének az alapítók a többször említett Marcel van der Lindent választották. A végrehajtó bizottságba — amely az 5 évente tervezett közgyűlések között a legfontosabb döntéshozó szerv — 12 tag került. Az ISHA tagja lehet bármely a társadalomtörténettel foglalkozó egyén és tudományos társaság. A felvételről a közgyűlés dönt a vb javaslata alapján. A felvételi kérelmeket az utóbbi testülethez kell benyújtani. Az éves tagsági díj egyéneknek 25 euro, diákoknak 15 euro, szervezeteknek 300 euro. A társaságba egyéni tagok és az említett öt intézet mellett máris felvételét kérte a Cana-dian Committee on Labour History és az Australian Society for the Study of Labour History. Ezen a ponton szükségesnek tűnik néhány megjegyzés a magyar történetírás számára kínálkozó lehetőségekről és ezek kihasználásának feltételeiről. Nyilvánvalóan kedvező volna a hazai társadalomtörténet-írás fejlődése szempontjából, ha minél több magyar társadalomtörténész nyerne felvételt a társaságba, s ezáltal közvetlenül is bekapcsolódhatna az ISHA információáramlásába. Szintén előnyös volna, ha a HIK is — mint egyetlen magyarországi társadalomtörténeti egyesület — taggá válna. Az egyéni és az intézményi tagság lehetővé tenné például azt, hogy a számunkra fontos, a magyar társadalomtörténettel kapcsolatos témák megfelelő figyelmet kapjanak az ISHA munkájában (konferenciák stb.). A HIK tagsága egyértelműen fokozná a társaság tagsága és döntéshozói körében a magyar társadalomtörténet iránti érdeklődést. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a nemzetközi társadalomtörténetírás intézményesülése némileg rendhagyó módon történt, hiszen a nemzetközi tudós társaság csak nemrégiben, más diszciplínákhoz képest megkésve jött létre. Az eddigi tapasztalatok alapján feltételezhetjük, hogy az ISHA tevékenysége idővel további impulzusokat ad a társadalomtörténet-írásnak. Ezt mindenekelőtt azáltal érheti el, hogy újabb szakmai fórumok létrehozásával, a kutatók közötti személyes kapcsolatok és kommunikáció javításával erősíti annak nemzetközi jellegét. Ε lehetőségek nyitva állnak a magyar társadalomtörténészek előtt is. Tomka Béla