Századok – 2005

BESZÁMOLÓ - Globalizáció és fragmentáció között. Beszámoló a Történész Világkongresszusról (Tomka Béla) 1558

BESZÁMOLÓ 1563 netírás hagyományos centrumain kívül élő történészek emancipálódását - Jürgen Kocka megnyitó beszédében maga is hangsúlyozta ezeket a szándékokat. Mindez egyfelől tükröződött a konferencia-résztvevők és előadók arányaiban, melyek között az európai dominancia ezúttal nem érvényesült. A szekciók tematikájában ugyancsak látható volt az Európán kívüli országok és régiók problematikájának növekvő súlya, a globális történeti kérdések iránti érdeklődés és ezzel együtt bizonyos, eddig inkább csak egy-egy régióhoz kapcsolódó kérdések globális megközelítésének igénye. Ennyiben indokolt lehet a történész szakmán belül is a globalizáció hatásáról beszélni. Ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy a globalizáció valamiféle homogén, hasonló témákkal és azonos módszertannal rendelkező, egységesülő „nemzetközi" történetírás felvonulását-létrejöttét vagy akár csak ebbe az irányba való elmozdulását eredményezte a konferencián. Éppen ellenkezőleg: a kutatott földrajzi területek és témák kitágulása láthatóan egyfajta fragmentálódáshoz is vezet a nemzetközi történetírásban, mely egyben a globalizációval ellentétes következményekkel jár, hiszen sok tekintetben gátolja az intenzív együttműködést/egymásrahatást. Ε fragmentálódás jele, hogy a konferencián nem volt látható olyan kérdés, megközelítés vagy módszer, amely — pl. korábban a kvantitatív történetíráshoz, vagy később a posztmodern történetíráshoz hasonlóan — ha nem is uralkodott, de történésztömegeket volt képes befolyásolni és azonos irányba terelni. Inkább azt tapasztalhattuk, hogy a történészek a korábbinál nehezebben találnak ilyen közös platformot, ezért állítjuk azt, hogy a szakma — legalábbis globális perspektívából — fragmentálódik. Mindazonáltal kérdés az, hogy e tendenciák tartósak maradnak-e. Valószínűleg erre is választ kapunk a következő Történész Világkongresszuson, melynek rendezési jogát 2010-re Amszterdam nyerte el. * * * ! A TÁRSADALOMTÖRTÉNET-ÍRÁS NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYESÜLÉSÉNEK ÁLLOMÁSAI A Nemzetközi Társadalomtörténeti Társaság létrejöttéről A tudományágak intézményesülésének és a többi tudományterülettel való emancipálódásának három talán legfontosabb tényezője a szakmai tudományos társaságok megszerveződése, saját folyóiratok megjelenése, valamint a specializált tudományos konferenciák megrendezése. Ami a társadalomtörténetet illeti, az egyes nemzetek szintjén rendszerint már eddig is mindhárom előfeltétel létezett. A német, brit vagy francia példák ismertek, így itt jólesően csak azt állapítjuk meg, hogy ezen a téren ma már Magyarország sem kivétel — gondoljunk a Hajnal István kör, a HIK éves konferenciája és a Korall hármasára —, még ha tartalmi téren korántsem lehetünk elégedettek. Nemzetközi téren azonban a legutóbbi időkig nem volt teljes a társadalomtörténet intézményesü-