Századok – 2005

BESZÁMOLÓ - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat közgyűléséről 1551

BESZÁMOLÓ 1557 fejtette ki, hogy a katonai helyzet következtében erre kevés lehetősége volt az országnak. Ehhez járult még a politikusok és katonai vezetők alkalmatlansága, esetenként döntésképtelensége. A háborút ellenző vagy a kiugrást támogató pártok gyengesége, a konzer­vatív ellenzék bénultsága, a szövetséges hatalmak bátorításának elmaradása mind-mind azt eredményezték, hogy Magyarország a háború legvégéig hadvise­lő ország maradt. Magát a felszabadulást, társadalmi hovatartozásuk szerint élték meg az emberek. Az üldözöttek és a korábbi hatalom kiváltságos rétegei ellentétesen magyarázták, az előbbieknek felszabadulás, utóbbiaknak megszállás volt. A SZEB megalakulása nemzetközi jogi értelemben Magyarország megszállását és a katonai kormányzás bevezetését jelentette. A szövetségesek ezzel az intézke­déssel fejezték ki, hogy Magyarországot ellenséges országnak tekintik. Az előadó szerint az 1945-1948 közötti időszakban a demokrácia és a kommunista diktatúra egyszerre volt jelen az ország életében, az éles fordula­tot a hidegháború kezdete hozta meg a hatalom erőszakos, diktatórikus formá­jának uralomra jutásában - fejezte be előadását Vida István. *** A tudományos ülésszakot hozzászólások követték. Pritz Pál, a Századok szerkesztőbizottságának elnöke beszámolt a szerkesztőbizottság munkájáról. Elmondta, hogy évente kétszer tartanak ülést, amelyen értékelik a munkát és megvitatják a terveket. A folyóirat rovatainak bővítése között szerepel a külön­böző tanácskozások, konferencia-beszámolók közlése. Demeter Zsófia, a MTT Kelet-dunántúli csoportjának elnöke a csoport új­jáalakulása kapcsán elmondotta, hogy a Kodolányi János Főiskola által biztosí­tott intézményi háttér segíti munkájukat. Terveik között szerepel, hogy minél nagyobb mértékben vonjanak be fiatalokat a csoport munkájába. Javasolta, hogy 2006-ban az MTT és a Kelet-dunántúli csoport közös konferenciát szer­vezzen Székesfehérvárott az 1956-os forradalom emlékére. Szabolcs Ottó, a Tanári Tagozat elnöke fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az iskolai oktatásban hiányzik a megfelelő oktatási segédanyag. Ezen mód­szertani füzetekkel, valamint rendszeres tapasztalatcserével lehetne segíteni. Ja­vasolta, hogy évente rendezzenek vitát a közoktatás vezetői és a tanárok között. Bemutatta a Történelempedagógiai Közleményeket, amely folyóirat a leg­újabb módszertani kutatásokat mutatja be évente 4 számban (a központilag, egy intézmény által irányított módszertani kutatások hiányában), s a jelenkori törté­neti témákról is közöl rövid oktatáshoz használható feldolgozásokat. Hangsúlyozta, hogy a Tanári Tagozat részt vett emlékkonferenciák szer­vezésében (például a Balassa és kora címűben). Terveik között szerepel továb­bá 2006-ban egy muzeológusokkal közös konferencia szervezése. Javasolta, hogy az egyetemekkel közösen vezessék be a továbbképzésben a Társadalom és állam­polgári ismeretek oktatását. Pető Andrea, a Nőtörténeti és Társadalmi Nemek Szakosztályának elnöke az újonnan alakult szakosztály tagságáról (mintegy 30 fő), eddigi tevékenységé-

Next

/
Thumbnails
Contents