Századok – 2005
BESZÁMOLÓ - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat közgyűléséről 1551
BESZÁMOLÓ 1551 amiről a kormány a felkelők által elrendelt hírzárlat ellenére néhány órával később már értesült. Mivel sem a kormányzónak, sem a kormánynak nem sikerült Károlyt visszavonulásra bírnia, Budapest határában kisebb ütközetre került sor a két sereg között. A karlista hadvezetés tétovázása másnap fegyverletételhez, harmadnap pedig a királyi pár letartóztatásához vezetett. A Tihanyban őrizetben tartott uralkodót sem levelek, sem bizalmas küldöttek nem tudták lemondásra bírni, jóllehet ekkor már magyar hívei is úgy tájékoztatták, hogy a Habsburg-dinasztia magyarországi jogait csak saját koronájának feláldozásával mentheti meg. A Bethlen-kormány, amely a kisantant újabb háborús fenyegetései és mértéktelen követelései, az antant sürgetése és a király ellenállása közepette igyekezett elkerülni a háborút és a dinasztia trónfosztását, utolsó ajánlatként olyan titkos szerződést készített, amely szerint Károlynak a trónról való formális lemondása valójában csak Ottó megkoronázásakor lépne érvénybe. A dokumentum — Horthy kormányzó és Bethlen miniszterelnök aláírásával — már útban volt Tihanyba, amikor Bethlen megkapta az értesítést a Nagykövetek Tanácsának újabb határozatáról, amely a kisantant visszatartásának fejében immár az egész Habsburg-ház trónfosztását követelte. A kormány meghajolt az antant előtt, s Károly kíséretével együtt november l-jén egy brit hadihajó fedélzetén elhagyta az országot. A trónfosztó törvényjavaslatot a kormány óvatosságból úgy fogalmazta meg, hogy az csak a trónöröklésből iktatta ki a Habsburgokat, de választás útján még lehetőséget hagyott volna visszatérésükre. Mire az antant észrevette a trükköt, a törvényjavaslat már a végszavazás előtt állt, így az antant beérte a kormány nyilatkozatával, mely szerint királyválasztás esetén Budapest előzőleg egyeztetni fog a nagyhatalmakkal. November 6-án a törvényjavaslat fölényes többséget kapott a Nemzetgyűlésben. A konferencia utolsó felszólalójaként — mintegy ráadásként —Ambrosius Eszer domonkos szerzetes, Károly boldoggá avatási eljárásának relátora ismertette a processzus során felmerült érveket és ellenérveket. ifj. Bertényi Iván — Zeidler Miklós BESZÁMOLÓ A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSÉRŐL Az egyesületi törvény értelmében 2005. április 16-án tartotta meg a Magyar történelmi Társulat szokásos évi közgyűlését. Kosáry Domokos akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke nyitotta meg a közgyűlést, majd felkérte Romsics Ignác akadémikust, hogy tartsa meg főtitkári beszámolóját. (A beszámolót alább teljes terjedelmében közöljük.) „A Magyar Történelmi Társulat egyik legfontosabb célja a hazai történettudomány művelésének előmozdítása szakmai fórumok szervezésével, a történettudomány új eredményeinek ismertetése, illetve a történettudomány és a történetírás közérdekű kérdéseinek napirenden tartása és megvitatása. Céljai