Századok – 2005

BESZÁMOLÓ - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat közgyűléséről 1551

BESZÁMOLÓ 1551 amiről a kormány a felkelők által elrendelt hírzárlat ellenére néhány órával ké­sőbb már értesült. Mivel sem a kormányzónak, sem a kormánynak nem sike­rült Károlyt visszavonulásra bírnia, Budapest határában kisebb ütközetre ke­rült sor a két sereg között. A karlista hadvezetés tétovázása másnap fegyverle­tételhez, harmadnap pedig a királyi pár letartóztatásához vezetett. A Tihany­ban őrizetben tartott uralkodót sem levelek, sem bizalmas küldöttek nem tud­ták lemondásra bírni, jóllehet ekkor már magyar hívei is úgy tájékoztatták, hogy a Habsburg-dinasztia magyarországi jogait csak saját koronájának felál­dozásával mentheti meg. A Bethlen-kormány, amely a kisantant újabb háborús fenyegetései és mér­téktelen követelései, az antant sürgetése és a király ellenállása közepette igye­kezett elkerülni a háborút és a dinasztia trónfosztását, utolsó ajánlatként olyan titkos szerződést készített, amely szerint Károlynak a trónról való formális le­mondása valójában csak Ottó megkoronázásakor lépne érvénybe. A dokumen­tum — Horthy kormányzó és Bethlen miniszterelnök aláírásával — már útban volt Tihanyba, amikor Bethlen megkapta az értesítést a Nagykövetek Tanácsá­nak újabb határozatáról, amely a kisantant visszatartásának fejében immár az egész Habsburg-ház trónfosztását követelte. A kormány meghajolt az antant előtt, s Károly kíséretével együtt november l-jén egy brit hadihajó fedélzetén elhagyta az országot. A trónfosztó törvényjavaslatot a kormány óvatosságból úgy fogalmazta meg, hogy az csak a trónöröklésből iktatta ki a Habsburgokat, de választás út­ján még lehetőséget hagyott volna visszatérésükre. Mire az antant észrevette a trükköt, a törvényjavaslat már a végszavazás előtt állt, így az antant beérte a kormány nyilatkozatával, mely szerint királyválasztás esetén Budapest előző­leg egyeztetni fog a nagyhatalmakkal. November 6-án a törvényjavaslat fölé­nyes többséget kapott a Nemzetgyűlésben. A konferencia utolsó felszólalójaként — mintegy ráadásként —Ambrosius Eszer domonkos szerzetes, Károly boldoggá avatási eljárásának relátora ismer­tette a processzus során felmerült érveket és ellenérveket. ifj. Bertényi Iván — Zeidler Miklós BESZÁMOLÓ A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSÉRŐL Az egyesületi törvény értelmében 2005. április 16-án tartotta meg a Ma­gyar történelmi Társulat szokásos évi közgyűlését. Kosáry Domokos akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke nyi­totta meg a közgyűlést, majd felkérte Romsics Ignác akadémikust, hogy tartsa meg főtitkári beszámolóját. (A beszámolót alább teljes terjedelmében közöljük.) „A Magyar Történelmi Társulat egyik legfontosabb célja a hazai történet­tudomány művelésének előmozdítása szakmai fórumok szervezésével, a törté­nettudomány új eredményeinek ismertetése, illetve a történettudomány és a történetírás közérdekű kérdéseinek napirenden tartása és megvitatása. Céljai

Next

/
Thumbnails
Contents