Századok – 2005
MŰHELY - Miroslav Michela: A Rothermere-akció visszhangja Csehszlovákiában 1927-1928-ban 1497
A ROTHERMERE-AKCIÓ VISSZHANGJA CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1927-1928-BAN 1505 kifogásolta. Stodola véleménye szerint nem a határokat, hanem a vámpolitikát kell megváltoztatni, és növelni kell a kölcsönös bizalmat.3 1 Vavro Srobár szenátor augusztus 10-én fejtette ki véleményét, amely szerint a magyarországi közvéleményben is egyre inkább tudatosodik az a tény, hogy az ottani antidemokratikus rezsim miatt a szlovákiai magyarok egyre inkább elidegenednek az anyaországhoz való visszacsatolás gondolatától. Srobár szerint a magyarországi köröket elsősorban a csehszlovák agrárpolitika s különösen a földreform zavarja, mert az népszerűbb mint a magyarországi. A status quo megváltoztatásával kapcsolatban azt mondta, hogy „ami ma a mienk, azt soha senkinek nem adjuk, s abból a szabadságból, amelyben élünk, soha többé nem hajtjuk fejünket rabszolga igába". Srobár úgy vélte, hogy a csehszlovákiai magyarság lojális az államhoz, kisebbségi helyzete jó.32 Ε kijelentés persze inkább a külföld és a belföld megnyugtatását célozta, hoszen nyilvánvaló volt, hogy a Rothermereakció nagy hatást váltott ki a magyar kisebbség körében. Az ellenzéki magyar pártok, valamint a kisebbségi sajtó és társadalmi szervezetek képviselői több ízben is megszólaltak az ügyben, amit a hivatalos szervek élénk figyelemmel kísértek. A magyar lapokban olyan hírek is megjelentek, hogy a lord akciója összefüggésben van a brit külpolitika változásával, ebből pedig a közép-európai rend várható átalakulására következtettek.33 Ε cikkek szerint a Daily Mail az angol társadalom véleményét tolmácsolta. Néhány írást a cenzúra államellenesnek minősített, és ahatóságok lefoglalással akadályozták meg ezek közlését.34 A magyar kisebbség körében terjedő különféle híresztelések hatását jól mutatja, hogy egyes források szerint a közelgő határváltozás reményében néhányan szlovák iskolából magyar iskolába íratták át gyereküket, mások pedig azt fontolgatták, hogy többé nem fizetnek adót a csehszlovák államnak. Ε megnyilvánulások azonban igazán nem voltak tömegesek.35 A Rothermere-t bíráló csehszlovák érvelésben több alkalommal is jelentkeztek a magyarországi szlovák kisebbség elnyomására utaló megjegyzések.3 6 A kommunisták, akik nem ismerték el a versailles-i békerendszert, a Rothermere-kampány kapcsán külön kommünikét adtak ki. Ebben azt vetették Rothermere szemére, hogy azt nem az igazság érdekli, s csupán a Szovjetunió ellen irányuló brit imperializmus érdekeit képviseli.37 Ez egyébként teljesen egybevágott a Magyarországon terjesztett kommunista lapok ítéletével. 31 AMZy III. Sekce, 635. dob, Ministerstvo vnútra (MV) - MZV 1939. szept. 30. 32 Slovenská národná kniznica Archív literatúry a umenia, 173 Ζ 27. 33 L. pl. Komáromi Lapok, 1927. jún. 30. 2. és júl. 23. 1. 34 História protirothermereovej akcii. I. m. 411. 35 SABA, ZÚ-BA, 354/28, 4688/27. 677/27.; MOL, Κ 64, 26. es, 1927^11-425. 36 Ezért is figyelemre méltó Kmoskó Mihály professzor reakciója. A szlovák nemzetiségű, meggyőződéses irredenta Kmoskó szorosan együttműködött a magyar kormánnyal, és ezer magyarországi szlovák aláírását gyűjtötte össze a Rothermere-nek címzett petícióhoz, amelyben azt a véleményét fejtette ki, hogy a magyarországi szlovákok, akik nem is egy tömbben élnek, nem tartják fontosnak a szlovák nyelv használatát a nagy nyomorúságban élő országban. Elutasította azt a felvetést is, hogy a szlovákoknak legyen képviseletük a parlamentben. L. Trianontól Rothermereig. I. m. 143-146.; Ladislav Deák: Postavenie slovenskej mensiny ν Mad'arsku medzi dvoma svetovymi vojnami. In: Slováci ν Mad'arsku. Zost. Genovéva Grácová, Eva Bálázóvá. Martin, Matica slovenská, 1994. 18. 37 Komáromi Lapok 1927. aug. 30. 1.
