Századok – 2005
MŰHELY - Miroslav Michela: A Rothermere-akció visszhangja Csehszlovákiában 1927-1928-ban 1497
1502 MIROSLAV MICHELA Erre aztán már a csehszlovák sajtó is reagált: Rothermere akcióját budapesti ötletnek nevezte, s elsősorban a magyar kormányt tetté érte felelőssé. A lordról pedig azt írta, hogy eszközévé vált a magyar propagandának. Július 7-én a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés ratifikációs vitája során a külügyi bizottság referense, Antonín Uhlír ismertette a képviselők előtt a lord gondolatait, s felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamentnek kötelessége odafigyelnie a magyar propagandára.16 Egy héttel később, július 14-én Benes hivatalosan is reagált a szenátus külügyi bizottságában. Felszólásában olyan jelentéktelen kísérletnek nevezte Rothermere kezdeményezését, amely nem veszélyeztetheti a Csehszlovák Köztársaságot. Továbbá azzal vádolta meg lordot, hogy ki akarja élezni Magyarország és a kisantant államainak a viszonyát, és a békét veszélyezteti azáltal, hogy feléleszti a revízió és a Szent István-i állam helyreállítása iránti reményeket.1 7 Erre a beszédre a lord négy nappal később táviratban reagált. Ez a távirat jelentette a tulajdonképpeni sajtóvita kezdetét. Rothermere arra hívta fel Benes figyelmét, hogy a trianoni békeszerződés megszületésében döntő szerpet játszott a közép-európai viszonyok felületes ismerete, s hogy az anyaországától elszakított magyar népesség mindig a hazatérésre fog törekedni. Benes államférfiúi erényeit hangsúlyozva arra kérte őt, hogy tegyen lépéseket a trianoni igazságtalanság megszüntetése érdekében. Benes válasza nem késett sokat, s azt már július 24-én leközölte a csehszlovák sajtó. Reagálásában a külügyminiszter azt vetette Rothermere szemére, hogy elferdíti szavait. Azt is leszögezte, hogy magas politikai állásánál fogva nincs abban a helyzetben, hogy — ellentétben a lorddal — nyíltan kimondhasson mindent. Végül felajánlotta Rothermere-nek, hogy hajlandó a rendelkezésére bocsátani minden a kisebbségekkel kapcsolatos információt, mivel a lord által használt adatok nem teljesek, sőt helyenként tévesek. A Rothermere által eléggé provokatív, sőt fenyegető stílusban megfogalmazott távirat és Benes erre adott válasza nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a téma széles körű publicitást kapjon. A szlovákiai sajtó is egyre nagyobb figyelmet szentelt a témának, s a kampánnyal kapcsolatos polemikus írások tömegét jelentette meg. A sorrendben következő táviratot július 27-én tették közzé. Ebben Rothermere arra hivatkozva, hogy a múlt — a magyarosító politika — nem mentheti a jelen bűneit, általánosságban a nemzeti kisebbségek elnyomásával vádolta meg Csehszlovákiát, konkrét sérelemként pedig a földreform diszkriminatív jellegű végrehajtását nevezte meg. Következő, augusztus 10-én írt, az eddigeknél is élesebb hangvételű táviratában a Magyarországgal való jó kapcsolatok fontosságára figyelmeztette Csehszlovákiát.18 Ezekre a küldeményekre azonban Benes már nem reagált. Augusztus 30-án a Daily Mail-ben újabb írás jelent meg Rothermere tollából, amely főként az „életképtelen államnak" és „Euró-16 NS RCS, 95. 1927. júl. 7. (www.psp.cz) A csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződésről: Marta Romportlová: CSR a Mad'arsko 1918-1938. Brno, Univerzita J. E. Purkynë, 1986. 70-72. 17 L. pl. Slovensky dennik, 1927. júl. 22. 1. 18 Újmagyarország felé. Rothermere lord békerevíziós mozgalmának hiteles története és okmányai. 1927 június-július. Budapest, Budapesti Hírlap, 1927. 28-29.
