Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bódy Zsombor: Szociálpolitika és szociáldemokrácia Magyarországon az I. világháború idején 1457
SZOCIÁLPOLITIKA AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 1469 munkások feleségei lakóhelyükhöz közel szerezhessék meg a részükre biztosított élelmiszert. Ilyen szervezet gyanánt tudomásom szerint csakis az Altalános Fogyasztási Szövetkezet jelentkezik, s az a körülmény, hogy e szövetkezet igénybevétele annak s az élén álló szocialista munkásoknak pozícióját erősíti, a mai komoly időkben nem tarthat vissza emez egyetlen hatékony eszköz igénybevételétől. Különben is, ha a gyár helyesen fogja fel a dolgot s a szövetkezettel érintkezésbe lépve, az általa beszerzett élelmiszereket a szövetkezet útján ugyan, de olyan módon juttatja munkásai rendelkezésére, hogy azok nem mint a szövetkezet tagjai, hanem mint a gyár munkásai kapják a kedvezményt s tudják, hogy azt a gyárnak köszönhetik, meglehetősen paralizálni lehet a fentemlített hátrányokat. Hiszen célszerű szervezés mellett csak azok a munkások kapják meg ez árukat, akik igazolni tudják, hogy a gyárban dolgoznak és megkapják akár tagjai a szövetkezetnek, akár nem."49 Az AFSz egyébként nem csak az élelmiszerek kiosztásában kapott szerepet. A kormány meghívta a Haditermény Rt-be is, amelynek vezetésében Erdélyi Mór, a szövetkezet eredetileg nyomdász vezetője képviselte a szövetkezetet. Tisza egyébként máskor is nagy figyelmet fordított a munkások élelmezésének és életviszonyainak részletkérdéseire is. A kolbász ára épp úgy foglalkoztatta, mint a munkásokat Csepelre szállító egyetlen villamosjárat sűrűsége.50 1916 őszén — úgy tűnik, a szociáldemokraták és a GyOSz egybehangzó követelésére — állította fel a Tisza-kormány a Közélelmezési Hivatalt.5 1 Ez a szerv működése megkezdésétől, 1917 januárjától alapelvnek tekintette, hogy a munkásoknak mindig meg kell kapniuk a hivatalos fejadagokat a különféle élelmiszerekből, akkor is, ha a főváros nem tudja lakosainak ezt biztosítani.5 2 Ekkortól a kormányzat hivatalosan is támogatta a nagy üzemek saját élelmiszerellátó tevékenységét (gyári konyhakertek, sertéshizlalás stb.).5 3 49 Tisza levele Sándornak (1916. dec. 3.). TIÖM, VI. köt. 1821. sz. 50 Amikor Vargha Gyula államtitkártól, a Statisztikai Hivatal korábbi igazgatójától kimutatásokat kapott egy átlagos ötfős munkáscsalád heti fogyasztásáról, feltűnt Tiszának, hogy ugyan annak az árú mennyiségnek a beszerzése egy ideig többe került az ÁFSZ-nél, mint a vásárcsarnoki árakkal számolva, majd 1915 júliusától az ÁFSz vált olcsóbbá. A változás okait keresve kiszámolta, hogy az egyheti teljes kiadás összegében mutatkozó különbség öthatod részben a kolbász árának csökkenésére vezethető vissza, ezért kérte Varghát, állapítsa meg, miként tudja a szövetkezet ennyire olcsón adni a kolbászt. L. Tisza levele Varghának (1916. okt. 8.). TIÖM, V köt. 1718/a sz. Ugyanekkor a csepeli közlekedési viszonyok megjavítását is szükségesnek tartotta. A szigetre bevezető egyetlen villamosvonal műszakváltások idején túlzsúfolt volt. Tisza szerint méltányos volna, ha a villamosvasút-társaság a munkáslétszám növekedéséből adódó nyereségtöbbletéből sűrítené a járatot. L. uo. 379-380. 51 A GyOSz választmánya „élelmezési diktatúra" bevezetését javasolta, mert túl sok szerv, egymás hatáskörébe ütközve kezeli a közellátás kérdését. Magyar Gyáripar 1916. szeptember. (18. sz.) 2. Ugyan ekkor a Népszava is „élelmezési diktatúrát" követelt. 52 Magyar Gyáripar 1917. január. (1. sz.) 3. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke első körrendeletében megállapította, hogy a munkások ellátása előbbre való, mint a lakosságé. A fejadagokat a munkásoknak akkor is meg kell kapniuk, ha a törvényhatóság egyébként csökkenteni kénytelen azokat. A munkások ellátását tehát a többiekétől külön kell megszervezni, s legegyszerűbb, ha az élelmiszert a munkaadó üzemek rendelkezésére bocsátják, amelyeknek viszont e célból áruraktárakat kell létesíteniük. 53 Uo. 1917. március. (6. sz.) 8.
