Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bódy Zsombor: Szociálpolitika és szociáldemokrácia Magyarországon az I. világháború idején 1457
1466 BÓDY ZSOMBOR amelynek feladata a helyzet kezelése volt, a teljes szociáldemokrata szakszervezeti és pártvezetés letartóztatását javasolta.3 7 Nemigen tudták, miképpen vessenek véget a kialakult tömegsztrájknak. A sztrájk gondolatát tovább terjesztőket a rendőrség igyekezett letartóztatni. Cseppeket kanalaztak ki ezzel a tengerből.3 8 A keményebb fellépés e tervezgetéseiből nem vált valóra semmi. Bár ilyen ötletek felmerültek, és az apparátus végrehajtásukat is előkészítette, a politikai döntéshozók mindvégig a munkásokkal, illetve a szociáldemokratákkal szembeni integratív politikát részesítették előnyben és szem előtt tartották az erő alkalmazásának esetleges kontraproduktiv hatásait. Hasonló módon jártak el, mint az üzemekben az illetékes katonai szervek, amelyek, mint említettem, a munkásosztagok szervezését, vagy a munkásokkal szembeni más katonai fellépést csak végső esetben és csak nagyon körültekintő módon tartottak elképzelhetőnek. Ennek az integratív politikának az árát nyilvánvalóan a munkaadók fizették meg; innen eredtek állandó panaszaik mellőzésük és érdekeik elhanyagolása miatt.39 A döntési jogkörrel felruházott panaszbizottságok működése valóban jelentősen megváltoztatta a munkaügyi erőviszonyokat. A már hivatkozott Méhely Kálmán, a Magyar Vas-, és Gépgyárak Egyesületének titkára így jellemezte ezt: „Hiszen csak el kell gondolni, mit jelent az, ha az a szakszervezeti titkár, akit azelőtt esetleg valamely gyár környékéről is huligánokkal űztek el, a panaszbizottsági rendelet által a gyár fölé rendelt legfelső döntő bíró gyanánt, tárt kapukon át, az ily büszke gyárosnak szinte saját négylovas hintóján vonul a gyártelepre, hogy legintimebb könyveinek betekintése és a lenézett munkásaival szembesítve vádlottként való kihallgatása után fölötte ítélkezzen. Nincs az a lendületes vezércikk, lángszavú agitáció, amely ennek propagatív hatásával mérkőzhetnék."40 A rendelet keltette hatás jóval későbbi visszaemlékezésben is nyomot hagyott: „Az volt a benyomásunk — írta visszaemlékezéseiben egy mérnök, aki számos panaszbizottság elé került ügyben vett részt —, hogy felsőbb körök is megelégelték a gyárvezetőségek kapzsiságát és a dolgozók jogos követeléseinek" érvényt lehet szerezni a gyárvezetőségekkel szemben, amelyek „nem akartak az üzemi tisztviselőknek megfelelő megélhetést szolgáltatni". 4 1 37 A szakszervezeti vezetők letartóztatásáról a kormány döntött is, majd ezt mégsem hajtották végre. L. Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek., i. m. 474. (1918. jún. 21.) 38 Az 1918. júniusi tömegsztrájk kirobbanásáról és lefolyásáról szóló ügyészségi és a rendőrségi jelentéseket, valamint a különböző hatóságok delegáltjaiból összeálló bizottság üléseinek jegyzőkönyveit 1. MOL, Κ 578, 94. dob. Ig. min. 1918-BÍ-488. 39 Világosan meg is fogalmazták ezt a panaszbizottságok kapcsán, rámutatva, hogy a háborús körülmények között néha engedniük kell akkor is, ha szerződés és az igazság a gyárosok mellett volna. Magyar Gyáripar 1916. augusztus. (13. sz.) 2. Mellőzöttségükre más panasz: Magyar Gyáripar 1917. szeptember. (13-14. sz.) 2. A kormány egy sor szociális reformot tervez — írták — és mindent megtárgyal a szociáldemokrata vezetőkkel, de a gyáripar képviselőit kihagyják az előkészítésből. A GyOSznak ezt a panaszát már az Esterházy-kormánnyal kapcsolatban fogalmazták meg, amely kormány partnernek tekintette a szociáldemokratákat. Esterházy Móric az MSzDP Conti utcai központjában is bemutatkozó látogatást tett mint miniszterelnök, és államtitkári helyeket ajánlott a szociáldemokrata vezetőknek, akik ezt ugyan nem fogadták el, de a kormányra ekkor bizakodva tekintettek. L. Varga: i. m. 40 Méhely Kálmán: A munkásügyi Panaszbizottságokról. Munkásügyi Szemle 1917. április 25. (7-8. sz.) 204. 41 PIL, Személyi gyűjtemények, Visszaemlékezések (867. f.), l/b-144.
