Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
PÉCS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1890-1910 KÖZÖTT 1449 megegyező következtetéseket vonhatunk le a thj. városok sorrendjére vonatkozóan. A legtöbb földszintes ház az Alföld, valamint az ország keleti és déli peremvidékeinek városaiban állt: 97% fölött volt az arányuk Versec, Pancsova, Szatmárnémeti, Debrecen, Baja, Zombor, Szabadka, Kecskemét, Hódmezővásárhely és Komárom városokban, de 90% alatti eredménnyel is mindössze 5 thj. város büszkélkedhetett Fiume mellett (Pozsony, Budapest, Kassa, Sopron, Győr). A legtöbb emeletes épület — Fiumét és a fővárost nem számítva — az ország nyugati és északi régiójában helyezkedett el. Érdekes, hogy Pozsonyban 10%-kal több volt az emeletes házak száma Budapestnél, ahol az épületek 30%-a tartozott ebbe a kategóriába. Az egyemeletes házak esetében megelőzte Pécset Fiúmén (34,74%) kívül, Pozsony, Kassa, Sopron, Győr, Budapest valamint Selmec- és Bélabánya (7,48%). Arányát tekintve több volt a kétemeletes ház az előbb felsoroltakon kívül még Temesváron, Kolozsváron, Aradon és Székesfehérváron is, mint Pécsett. Csak a háromszinteseknél sikerült Budapestnek Pozsony fölébe kerekednie, és a négynél több emeleteseknél előzte meg a főváros Fiumét. Thirring adatsora szerint Pécs a háromszinteseknél a 8., a négyemeleteseknél a 6. helyre került a thj. városok sorában. A földszintes házak aránya 1900 és 1910 között átlagosan nem változott, ezzel szemben Pécsett 2,89%-kal csökkent, és így a thj. városok átlaga alá került. Összességében tehát az átlagosnál több emeletes épület állt 1910-ben a városban, de amíg máshol főleg a magasabb (3 illetve 5 emeletes) lakóházak száma növekedett, addig Pécsett továbbra is az egyemeletes épületek gyarapodása dominált. Pécs tíz év alatt a thj. városok sorában a 7. helyről a 6.-ra lépett a földszintes, valamint a 7.-ről az 5. helyre az egyemeletes épületek csoportjában. A kétemeletes házak számának növekedése ellenére itt a 11. helyről a 15.-re csúszott vissza, míg a háromemeleteseknél továbbra is a 8. helyet foglalta el. A lakások 1900-ban 12 087 lakás volt Pécsett. Egy házban átlag 2,62 lakást alakítottak ki, ami egy kicsit jobb eredménynek számít a törvényhatósági városok Budapest nélkül számolt 2,47-es átlagához képest. A pécsi házakban átlagosan 4, vagyis lakásonként 1,55 szoba volt. Az átlagos szobaszámon túl a lakások nagyságára csak 1908-ból rendelkezünk részletes adatokkal.6 3 A lakások nagysága Pécsett 1908. 1 szoba 2 szoba 3 szoba 4 szoba 5 szoba 6 szoba több össz. lakások száma 8233 1905 840 462 313 207 384 12 344 arányuk (%) 66,69 15,43 6,80 3,77 2,53 1,67 3,11 100 A lakásméretekből a lakók társadalmi helyzetére csak hozzávetőleges következtetéseket vonhatunk le. Mivel a lakás a társadalmi tagolódásnak csak az egyik szegmense, nagyon nehéz a rétegek közötti határokat meghúzni. A középosztály kritériumának — a cselédtartás mellett — a három szobás lakást tartja a szakirodalom. Nehezebb megállapítani a választóvonalat a közép- és 63 A magyar városok., i. m. 34.
