Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
PÉCS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1890-1910 KÖZÖTT 1447 Szabadkán. Míg Pécsett a város területén egyáltalán nem volt nádas, addig Szabadkán 1764, Szegeden 1220, Debrecenben 1104, Kecskeméten 907 holdon nádat termeltek.5 7 A legtöbb nádtetős ház ugyanazokban a városokban állt, ahol a legtöbb vályogházat is számlálták. Mégsem húzhatjuk rá minden városra a falazat és a tetőzet között megállapított általános összefüggést. Hódmezővásárhelyen például csak 2,23% volt kő- és téglaépület 1890-ben, ugyanakkor a házak 45,24%-át cseréptető borította. Másik kivételként — ahol tetőzet dolgában jobban állt a város, mint a falazatát tekintve — Pancsovát említhetjük. Itt a lakóépületek 86,86%-át tűzbiztos anyaggal fedték annak ellenére, hogy 55,07%-uk vályogház volt. Tíz év elteltével a városok sorrendje egyik kategóriában sem változott számottevően. Nagyobb figyelmet érdemel az egyes tetőfedő anyagok átlagának módosulása. Míg a cserepes házak aránya 3,4%-kal nőtt, és csaknem ugyanennyivel fogyott a nádtetős házak száma, addig a zsindely szinte nem változott. Meglepőnek tűnik, hogy a tűzbiztos anyagok terjedését tekintve a thj. városok arányait az országos átlagok jóval túlszárnyalták. 1890-1900 között a cseréptetős házak száma 6%-kal nőtt, míg a náddal fedett lakóépületeké 7,1%-kal csökkent. 1910-ben a tűzbiztos tetőzet aránya meghaladta a 90%-ot Fiume, Pancsova, Pécs és Versec, valamint Várasd és Zágráb városokban. A cseréptető a vármegyék esetében is a Délvidéken volt a legelteijedtebb. A földrajzi elhelyezkedés tehát erősen befolyásolta most is a tetőfedés módját és anyagát, de nem olyan egyértelműen, mint a faház és a zsindely esetében. Pontos magyarázata további kutatást igényel. A korábbi évtizednél sokkal nagyobb mértékben (12,68%-kal) növekedett a cseréptető aránya a thj. városokban, de ennél még magasabb volt az országos átlag (14,8%). Emellett a zsindelytetők 2,9, a nádtetők 11,9%-kal fogyatkoztak meg hazánkban. A fejlődés a tűzbiztos tetőzet esetében nagyobb volt a falazat javulásánál. Az 1910-es népszámlálás elemzője szerint a cserép, bádog vagy palatető „a jó módnak és a kultúrának a jele", de terjedésében szerepet játszott az Amerikából való visszavándorlás megnövekedése is. „Az Amerikából visszatért kivándorló már cseréptetős házat épít és jó példáját mások is követik."5 8 Az országosnál sokkal jobban, egész pontosan 9%-kal csökkent a városokban a zsindelytetők száma, mely összefüggésben lehet a faházak megfogyatkozásával is. A lakóházak magassága A települések városias képét nemcsak a fal és a tetőzet szilárd anyaga, hanem a lakóépületek magassága is befolyásolta. A földszintes és emeletes házak viszonyának elemzésekor három különböző forrás háromféle eredményt hozott. Pécs lakóházainak százalékos megoszlása magasság szerint 19005 9 év földszintes 1 emeletes 2 em. 3 em. 4 em. több 1900. Pécs 93,44 5,50 0,54 0,05 0,01 0,00 1900. átlag* 92,46 5,21 1,47 0,44 0,10 0,02 * A törvényhatósági városok átlaga Fiume nélkül 57 A magyar városok., i. m. 8. 58 MSK. Üj sorozat, 42. köt. i. m. 19. 59 A magyar városok., i. m. 25.
