Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
PÉCS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1890-1910 KÖZÖTT 1435 A gyárak csoportja volt az egyetlen, ahol Pécs nem előrébb, hanem hátrébb lépett. Míg 1890-ben Budapest (1223) és Szeged (335) után a harmadik legtöbb gyárépülettel rendelkező város volt, tíz év alatt Nagyvárad és Szabadka kivételével minden település gyorsabb fejlődést produkált nála. Ennek ellenére 1900-ra csak egy hellyel csüszott vissza. A pozícióját megőrző Budapest (2354) és Szeged (460) mögött a harmadik helyre Arad (356) jött fel. Ha az 1890-es évtized nem is a gyárépítkezések időszaka volt Pécsett, az ipari épületek nagy száma mégis azt bizonyítja, hogy Pécs dualizmuskori városodásának egyik forrása a modern gyáripar volt, mely a legtöbb magyarországi város esetében csak felettébb mérsékelt hatást gyakorolt az urbanizációra.2 6 Sokkal kedvezőbb a kép az iskolák, a kórházak és a laktanyák esetében. 1890-ben az iskolákat tekintve a város Selmec- és Bélabányával valamint Bajával osztozkodott a 19. helyen. A sereghajtók közül 1900-ra a 11. helyre került, az azonos eredményt elért Nagyváraddal együtt. Pécshez hasonlóan négy kórházépülettel rendelkezett 1890-ben Székesfehérvár, Hódmezővásárhely, Szatmárnémeti, Temesvár és Versec is. 1900-ra a város Temesvár kivételével mind megelőzte a többieket, és három helyet lépett előre. A legnagyobb fejlődést és egyben a legelőkelőbb pozíciót a laktanyák területén sikerült elérni. Tíz év alatt Pécsett épült Budapest után a legtöbb laktanya, és ezzel a város megelőzte Kassát, Zombort, Pozsonyt, Székesfehérvárt, Szegedet, Temesvárt, Baját, Kecskemétet és Komáromot is. A lakóházak Az összes épület után a továbbiakban a lakóházakra szűkítjük le vizsgálódásainkat. Thirring művének 1869., 1880., 1890. és 1900. évi adatsorait ki tudtuk egészíteni az 1910-es népszámlálás adataival, így a lakóházak számának alakulását negyven éven keresztül követhetjük nyomon.2 7 Bár vizsgálódásunknak csak az 1890-1910 közötti időszakra kellett volna kiterjednie, a lakóházak számának nagyarányú növekedése és a városiasodás folyamatának felgyorsulása a korábbi évtizedekkel összevetve domborodik ki igazán. Pécsett a lakóépületek száma 1869-ben 2969, 1880-ban 3201, 1890-ben 3621, 1900-ban 4596, 1910-ben pedig 5705 volt. A házak mennyisége egyenletesen növekedett 1869 és 1900 között, de a növekedés üteme 1900-1910 között 26 Gyâni Gábor·. Az ipari vállalkozás szerepe a dunántúli városfejlődésben. In: Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk. Fodor Zsuzsa. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum, 1995. 7-18. 27 A magyar városok., i. m. 22.; MSK. Új sorozat. 42. köt. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint, Budapest, Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1912. 36. Meg kell jegyeznünk, hogy Thirring 1890-es adatai eltérnek az 1890-es népszámlálás eredményeitől. Ugyanakkor az 1900-as népszámlálási kötetben újból megismételt 1890-es adatok sem egyeznek meg az 1890-es népszámlálás épületstatisztika című kötetében közöltekkel. Ráadásul a népszámlálások szerint a lakóházak számának változása 1890-1900 között csupán 6,44%-os növekedést mutat, szemben a korábbi évtized 13 és a következő 20,35%-os gyarapodásával szemben. Thirring adatainál kevésbé tűnt valóságosnak az, hogy az 1900-as népszámlálás szerint 26 törvényhatósági jogú város közül 11-ben csökkent a lakóépületek száma 1890-1900 között. Csekély százalékos csökkenésre magyarázattal szolgálhatna, hogy a földszintes épületeket emeletes lakóházakkal váltották fel, de arra nem, hogy jelentős lakosságszám-emelkedés mellett miért fogyatkozik meg 5 városban 8-21%-kal a lakóépületek száma.
