Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
PÉCS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1890-1910 KÖZÖTT 1433 Tíz év nem nagy idő, az arányok változása mégis jól szemlélteti azt a trendet, mely a magán- és egyházi épületek rovására a községi, állami, katonai és magántársulati épületek számának növekedésében fogható meg. Mindkét forrás felmérte az épületeket rendeltetésük szerint is.1 7 A lakóházakat itt most nem vizsgáljuk, mert azokkal a későbbiekben részletesen fogunk foglalkozni.1 8 Az 1900-as adatok azonban csak megközelítőleg tükrözhetik a típusok tényleges számát és arányát, mert az épületek csaknem 10%-át az egyéb kategória alá sorolták. így az 1890-es és 1900-as értékek összehasonlításánál is óvatosan kell bánnunk a következtetések levonásánál. Az épületek rendeltetésük szerint 1890-1900. év érték cselédlak gazd. épület gyár keresk és közi templom isko* la isk. és tempL kórház fürdő laktanya egyéb 1890. szám 107 489 219 _ 7 11 0 4 0 9 156 1890. % 2,07 14,29 4,25 -0,14 0,21 0 0,08 0 0,17 3,02 1900. szám 45 2968 217 56 12 24 0 11 0 43 836 1900. % 0,51 33,86 2,47 0,63 0,13 0,27 0 0,12 0 0,49 9,54 1890-1900. szám -62 2479 -2 _ 5 13 0 7 0 34 680 1890-1900. % -1,56 19,57 -1,78 -0,01 0,06 0 0,04 01 9 0,32 6,52 A táblázatot elemezve azt látjuk, hogy a városban a legnagyobb változás a gazdasági épületek esetében következett be. 1900-ra több mint hatszorosára nőtt a számuk, a többi épülethez viszonyított arányuk pedig megduplázódott. Nagy részük minden bizonnyal istálló volt, mert az 1890-es években, de főleg 1900 után a pécsi építési iratok között egyre többször fordult elő erre az épület-i típusra beadott kérelem. A legtöbb istállót pont az 1898-tól jelentkező építési válság éveiben építették, amikor számuk gyakran a gazdasági épületek felét tette ki. Az istállók iránt megnövekedett igény a lóállomány felduzzadásával állt összefüggésben. Az állatstatisztika szerint 1895 és 1911 között a lovak száma 907-ről 1799-re nőtt.2 0 A lótenyésztés felfutásának okára a sajtóból nyertünk magyarázatot. A magyar lovak iránt Anglia támasztott növekvő igényeket ι dél-afrikai hadserege számára. „Lótenyésztésünkben az utóbbi időben rohamos fejlődés mutatkozott, a magyar lovak a legjobb árban kelnek el, a kereslet egyre emelkedik és ezzel a lovak ára egyre magasabbra szökik" - írta a Pécsi Napló 1902. március 21-i száma. Az 1899-1902 között zajló búr háborúba Fiúmén ke-17 MSK. Új folyam. 3. köt. i. m. 24-25. és A magyar városok., i. m. 16. 18 A lakóházakkal kapcsolatban most csak annyit említünk meg, hogy 1890-ben az összes épület 75,77%-a, 1900-ban már csak 51,93%-a tartozott ebbe az épületcsoportba. A gazdasági épületeknél csak a különállókat számoltuk, a lakóházzal közös vagy külön tető alatt állókat nem. Az 1900-as adatfelvétel a gyárak mellett felmérte a kereskedelem és külön a közlekedés céljára szolgáló épületeket is, de ezek összehasonlítására nincs lehetőségünk, mert tíz évvel korábbról nincs adatunk. 19 Amennyiben az összeírás készítői nem gyógyfürdőkre gondoltak, úgy az 1900-as adat biztosan nem felel meg a valóságnak. Feltételezhető, hogy közfürdő már korábban is működött a városban, de a vizsgált évtizedben már bizonyíthatóan, mert az 1896-os házszámjegyzék hozza az Országút 50. alatti Engel-féle gőzfürdőt. Ezt a Pécsi Napló híradása szerint 1906-ban felújították. Az újság említést tett még a Pintér-fürdőről is. Pécsi Napló, 1906. április 29. 7. 20 MSK. Új sorozat. 41. köt. A magyar szent korona országainak állatlétszáma az 1911-ik évi február hó 28-iki állapot szerint. Budapest, Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1913. 26-27.
