Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 143 kivételével) az események túlhaladták, a tárgyalásokon arra kell törekedni, hogy a Szovjetunió érdekszférájába kerüljön: a) Finnország - a[z 19]39-es szovjet-német szerződés alapján, amelynek teljesítése érdekében N[émetország] köteles minden nehézséget és bizonytalanságot elhárítani (a n[émet] csapatok kivonása,3 6 a Szovjetunió érdekeit sértő mindenféle polfitikai] demonstráció beszüntetése Ffinnországjban és N[émetország]ban). b) A Duna, a tengermelléki rész, a Szoboljev elvtársnak3 7 adott utasításnak megfelelően. Hangot kell adni elégedetlenségünknek azzal kapcsolatban, hogy N[émetország] nem konzultált a Szovjetunióval a garanciák és a Romániába történő bevonulás kérdésében.3 8 c) Bulgária - a tárgyalások fő kérdése, hogy az ország a N[émetországlgal és 0[laszország]gal kötött megállapodás értelmében a Szovjetunió érdekszférájába kerüljön, ugyanolyan biztosítékokkal a Szovjetunió részéről, mint amilyeneket Németország és Olaszország Romániának adott, beleértve a szovjet csapatok bevonulását Bulgáriába. d) Törökország sorsának kérdését nem lehet megoldani nélkülünk, mivel komoly érdekeink fűződnek hozzá. e) Románia és Magyarország további sorsa minket nagyon érdekel, mivel határosak a Szovjetunióval, és szeretnénk, ha erről megegyeznének velünk. f) [Irán kérdése nem oldható meg a Szovjetunió nélkül, minthogy komoly érdekeink fűződnek hozzá. Ha nem muszáj, ne beszéljünk erről. 1 g) Görögország és Jugoszlávia vonatkozásában szeretnénk tudni, mit szándékozik tenni a Tengely. h) Svédország esetében a Szovjetunió kitart azon álláspontja mellett, hogy ezen állam semlegességének megőrzése a Szovjetunió és Németország érdeke. Marad-e Németország ugyanezen az állásponton? i) A Szovjetuniót mint balti államot érdekli a szabad kijutás kérdése a Balti-tengerről a Kis- és Nagy-Baelten, 0resundon, a Kattegaton és a Skagerrakon keresztül,39 békében és háborúban egyaránt. Jó lenne — a Dunával kapcsolatos értekezlet mintájára4 0 — hasonló tanácskozást rendezni e kérdésről az érdekelt országok képviselőinek részvételével. 3h 1940. szeptember végétől érkeztek (Norvégiába) átvonuló német csapatok Finnországba, de az ország megszállására nem került sor. 37 Arkagyij Alekszandrovics Szoboljev (1903-1964): szovjet diplomata. 1939-1942 között a Külügyi Népbiztosság főtitkára, majd 1942-től 1945-ig a londoni szovjet nagykövetségen ügyvivő. 1951-1953 között londoni szovjet nagykövet, 1960-1964 között külügyminiszter-helyettes. ,s A második bécsi döntéssel egyidejűleg, 1940. augusztus 30-án, Németország és Olaszország jegyzékváltás formájában biztosította Románia állami területének épségét és sérthetetlenségét. A jegyzékeket közli Halmosy: Nemzetközi szerződések... i. m. 491^492. Az első német katonai egységek (névleg tanhadosztályok) 1940. október 8-tól vonultak be Romániába, létszámuk 1941 tavaszára elérte az 500 ezer főt. 39 A Kis- és Nagy-Baelt, a Oresund, a Kattegat és a Skagerrak - a Balti-tengerből az Északi-tengerbe vezető tengerszorosok Dánia és Svédország között. 40 1940. október 28-a és december 21-e között zalott le Bukarestben a Dunával kapcsolatos értekezlet, amelyen képviseltete magát Németország, a Szovjetunió, Olaszország és Románia. Magyaroszágot nem hívták meg. Abban állapodtak meg, hogy a négy ország részvételével, szűk hatáskörrel felállítanak egy ideiglenes bizottságot a Duna nemzetközi ellenőrzésére és létrehoznak egy szovjet-román kétoldalú
