Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
1400 KOVÁCS GÁBOR: A minisztertanács ülésén Keresztes-Fischer belügyminiszter — a felhozott Nagy Frigyes-i példára célozva — kijelentette, hogy itt nem a hadiszerencséről van szó, hanem a szövetségesek roppant anyagi fölényéről. Természetes, hogy még a német bízik, de az ellenfél erejének csökkenéséről nem lehet szó. Mint mondta, úgy történt minden, amint azt az angolszászok a háború elején megmondták: 1943-ban nagy anyagi fölényben lesznek. Márciusi állásfoglalásának megfelelően kijelentette, hogy a balkáni szerepvállalást ránk nézve katasztrofálisnak tartaná, és erre az esetre ismét kilátásba helyezte a lemondását. „Mi ma már csak a saját érdekeinkkel foglalkozhatunk. A végső pillanatra kell felkészülve lennünk az ország határain belül" - mondta a belügyminiszter. Csatay viszont azzal érvelt, hogy nekünk szükségünk van a németek jóindulatára, hiszen minden fontos fegyverrészt tőlük kapunk, és „érdekünk, hogy mennél jobban harcoljon a német az orosz ellen". Kifejtette: „Októberre kapjuk meg az első Messerschmitt-repülőszázadot, azaz 10 gépet. Ezek után készül még további 10 gép. Jelenleg 50 db Héjja-gépünk van. De ezek nem vehetik fel a harcot a „Liberatorokkal". Ezeket a jövőben csak másodrangú gyakorlógépeknek használhatjuk fel.9 0 Nekünk 100.000 emberünk van Oroszországban. Felveti a kérdést, nem volna-e előnyösebb, ha onnan elvonnánk ezt a 100.000 embert, és Jugoszlávia területén alkalmaznánk". A belügyminiszter mellett Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter sem osztotta Csatay véleményét, Kállay viszont hallgatott. A minisztertanács ezen az ülésen nem hozott határozatot a német kéréssel kapcsolatban.9 1 Szombathelyi vezérezredes azonos állásponton volt a honvédelmi miniszterrel, sőt, nem lehetetlen, hogy a Csatay által előterjesztett javaslat a vezérkar főnökétől származott. A honvédelmi miniszter javaslata ugyanis lényegében megfelelt a budapesti német katonai attasé február eleji jelentésében szereplő Szombathelyi-ajánlatnak - tulajdonképpen nem volt más, mint annak a felújítása. Ahogy Szombathelyi ezekben a napokban — meglehetősen egyoldalúan és a tapasztalatokkal éles ellentétben — megfogalmazta: „A németek a harcoló csapatainknak mindig adtak fegyvert. Éppen ezért a mi katonai problémánk nem is annyira az, hogy adunk-e erőt vagy nem, hanem az, hogy ha harcolunk, akkor kapunk fegyvereket és lesz korszerűen felszerelt hadsereg és haditapasztalat is, ha nem harcolunk, akkor nem lesz... Ezért érdemes áldozatot hozni, mert különben szomszédainkkal szemben, akik a háborúba aránylag nagy erőkkel mentek bele, lemaradunk".9 2 90 Csatay honvédelmi miniszter a július 27-i minisztertanácson terjesztette elő az 1941. június 6-i szerződéssel létrejött magyar-német Messerschmitt-repülőgépprogram kibővítését, amit a kormány elfogadott. Ld. MOL, Κ 27. Az 1943. július 27-i Minisztertanács jegyzőkönyve. 91 Ld. MOL, Κ 27. Az 1943. augusztus 24-i Minisztertanács jegyzőkönyve. Közli MMV 162. sz. (384-385.) 92 Idézi Vargyai: i. m. 276.; Szombathelyi a németekkel való szakítás elleni érvek között említette Bajcsy-Zsilinszkynek: „...a románoknak legalább négyszeres légi fölényük van velünk szemben s mi nem szeretnénk egy ilyen összeütközést mai helyzetünkbea.." Ld. Tilkovszky Lóránt·. Bajcsy-Zsilinszky. írások tőle és róla. Budapest, Kossuth, 1986. 138. A Messerschmitt-program kibővítése ugyanakkor 451 db repülőgép átvételére jogosította Magyarországot. Ld. MOL, Κ 27. Az 1943. július 27-i Minisztertanács jegyzőkönyve.
