Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón 1335
1362 KONRÁD MIKLÓS A jiddis nyelv dicsérete összefüggött a modern jiddis irodalom recepciójával, ennek részben az eredménye volt. A neológ felekezeti lapok és folyóiratok évtizedeken át egy szót sem szóltak erről az irodalomról, az 1900-as évektől viszont egyre többet foglalkoztak vele. A jiddis írók elbeszélései megjelentek e lapokban, néhány könyvüket kiadták fordításban valamelyik felekezeti jellegű könyvsorozatban, tudós tanulmányok jelentek meg róluk.15 2 Az agyonhallgatás után, ezeket a beszámolókat mindjárt az elragadtatás jellemezte: „nagy szellemi kultúra",15 3 „bámulatos irodalmi kultúra",15 4 „páratlan szépségű és gazdagságú [...] irodalom és kultúra"15 5 - az Egyenlőség nem fukarkodott a dicsérettel. A jiddis irodalom méltatásával együtt járt a jiddis nyelv végleges elismerése. Míg az 1890-es években az Egyenlőség a jiddisnek mondhatni a létét is tagadta, 1916-ra eljutott odáig, hogy — átvéve a jiddis filológusok érvelését — már a legnagyobb nyugalommal magyarázta, a jiddis távolról sem „barbár keveréknyelv", hiszen minden önálló nyelvhez hasonlóan „szintén átment a nyelvek rendes fejlődési menetén".15 6 1918-ban a PIH egyik ifjú vallástanára számára már nem férhetett hozzá kétség: a jiddis iránti idegenkedés egy idejétmúlt s „hibás korszellemből" fakadt.157 A modern jiddis irodalom megjelenése a neológ felekezeti lapok hasábjain nehezen tekinthető ideológiailag semleges jelenségnek. Bár ennek az irodalomnak (valójában szinte kizárólag Morris Rosenfeldnek) a kedvező fogadtatása némiképpen új helyzetet teremtett, ez mit sem változtatott a tényen, hogy a jiddis irodalom alapvetően szemben állt az asszimilációs dogmával: „zsidó nyelven" s a „zsidó nép" számára írt irodalom volt, szerzői, túl a diaszpóra jövőjét illető eltérő elképzeléseiken, egységesen ellenezték a zsidók asszimilációját, amely szemükben egyenlő volt a zsidóság megsemmisülésével. „A zsidók —jelentette ki Y. L. Perets az 1908-as csernovici jiddis konferencia megnyitó beszédében — egy népet alkotnak, és ennek nyelve a jiddis".158 1915-ben bekövetkezett halálakor ugyanőt az Egyenlőség „az újkori zsidó szépirodalom legelső alakja"-ként búcsúztatta,15 9 s külön kiemelte, hogy műveiből — amelyekben Perets idővel mindjobban méltatta a zsidó hagyomány s a haszidizmus belső erejét — évek óta közölt fordításokat. 152 Kiss: Jargon irodalom... i. m.; A keleti zsidók kérdése. IV Egy kis irodalomtörténet. Egyenlőség, 1916. máj. 7. 2-4.; A keleti zsidók kérdése. V Egy kis irodalomtörténet. Egyenlőség, 1916. máj. 14. 9-10. Dr. Molnár Ernő: A jiddis irodalomról. (Új-zsidó elbeszélők.) In: Évkönyv. 1918. Szerk. Bánóczi József. Budapest, Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1918. (Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. XLIII.) 200-227. 153 A keleti zsidók kérdése. IV ... i. m. 2. 154 Szabolcsi Lajos: Solem Alejchem. Egyenlőség, 1916. máj. 28. 17. 155 Perez. Egyenlőség, 1915. ápr. 25. 13. 156 L. 153. Íj. 157 Molnár: i. m. 219. 158 Idézi Selected Works of I. L. Peretz. Ed. Marvin Zuckerman, Marion Herbst. Malibu (Ca.), Joseph Simon - Pangloss Press, 1996. 485. Peretsről 1. Abraham Aaron Roback: I. L. Peretz: Psychologist of Literature. Cambridge (Mass.), Sci-art Publishers, 1935.; Ken Frieden: Classic Yiddish Fiction: Abramovitsh, Sholem Aleichem, and Peretz. Albany (N. Y.), State University of New York Press, 1995. 159 L. 155. lj.
