Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón 1335
1346 KONRÁD MIKLÓS Miután egy harvardi professzor, Leo Wiener által lefordított verskötete 1898-ban Songs From the Ghetto címmel megjelent angolul, Rosenfeldet rövid időre felkapta a hírnév.61 A németre, franciára, csehre, lengyelre s Gorkij által oroszra lefordított költő színrelépése önmagában is kihívást jelentett a jiddis nyelv s a műveletlenség axiomatikus azonosítása ellen. Az Egyenlőség reakciója ambivalens volt. A könyvreklámot, mondhatni, sohasem közlő hetilapban 1904-ben megjelent hirdetmény tájékoztatta az olvasót, hogy Schlesinger József könyvkereskedő „eredeti jargon nyelven" kiadta Rosenfeld „összes dalkölteményei"-t.62 Az Egyenlőség beszámolt olvasóinak „a nagy zsargon poéta"6 3 betegségeiről, gondjairól, majd az 1907-ben a egész világot bejáró — téves — halálhírét követően, közzétett egy terjedelmes nekrológot, amelynek névtelen szerzője (valójában a főszerkesztő fia, Szabolcsi Lajos) nemcsak, hogy kiemelte Rosenfeld „irodalomtörténeti jelentőségét",64 de egy óvatos lépést is tett az Egyenlőség által kárhoztatott „gettózsidóság" e par excellence szimbólumaként kezelt jiddis nyelv elismerése felé: „A nyelv, a zsargon nyelv, melyet hallani is rossz a fülnek, melyre, mert a gettót juttatja eszébe, szinte averzióval neszel a művelt, a modern zsidó is, megszépült a Morris Rosenfeld verseiben. Muzsikája, bája, poézise leköt és elvarázsolt királyleányt ösmerünk meg e hamupipőkében. Lehet, hogy ez érzéki csalódás. Lehet, hogy a lelkünkben rezonáló hangok, az elménket megkapó gondolatok, a szívünket megrázó érzelmek azok, amik megejtenek. A nyelv pedig csak mind ettől szépül meg, vagyis a tartalom feledteti a formát. Minek kutatnók? Ε pillanatban ezt eldöntetni úgysem lehet."65 Egy európai felolvasó turné keretében Rosenfeld egy évvel ezután Budapestre is ellátogatott. Az Egyenlőség részletesen beszámolt a Royal szállóban megrendezett, „fényesen sikerült"66 irodalmi estről, de a jiddis elismerése tekintetében ugyanakkor sebtiben vissza is hátrált: Rosenfeld nyelvezete kétségtelenül rafinált, ismerte el, ám a költő előadása mégis azt bizonyította, „hogy ez egy lehetetlen nyelv, hogy nem lesz más sohasem, mint az elmaradottak idiómája".67 A visszalépés magyarázata minden bizonnyal az időközben megtartott csernovici konferencia volt. A bukovinai fővárosban egy hónappal azelőtt rendezett konferencia résztvevői, a Bund, a Poálé Cion, az általános cionisták képviselői, valamint számos jiddis író és filológus azért jöttek össze, hogy egyeztessék nézeteiket a jiddis politikai státuszát illetően, s előmozdítsák elismerését a gazdasági, társadalmi és kulturális életben. A résztvevők hosszas vita után hozott határozata a jiddist „a zsidó nép egyik nemzeti nyelvének" nyilvánította. 6 8 61 Charles A. Madison: Morris Rosenfeld. In: Uő: Yiddish Literature: Its Scope and Major Writers. New York, Frederic Ungar Publishing Co, 1968. 151-164.; Edgar J. Goldenthal: Poet of the Ghetto: Morris Rosenfeld. Hoboken (N. J.), Ktav Publishing House, 1998. 62 Egyenlőség, 1904. szept. 25. 13. Schlesinger József nyomdája és könyvkereskedése a Király utca 1. sz. alatt, vagyis az Orczy-házban volt. 63 A vak költő. Egyenlőség, 1907. máj. 26. 10. 64 Morris Rosenfeld 1862-1907. Egyenlőség, 1907. aug. 4. 6. 65 Uo. 7. 66 Morris Rosenfeld. Egyenlőség, 1908. okt. 17. 8. 67 Uo. 68 Idézi Emanuel S. Goldsmith: Modern Yiddish Culture. The Story of the Yiddish Language Movement. New York, Fordham University Press, 1997. 189. A konferenciáról 1. még Joshua A.
