Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
134 SZABÓ ÉVA ESZTER dott volna létrehozni a Floridai-szoros két partja között, mint ez a migráció. Akárcsak ahogy az elmúlt évtizedekben Miami és Dél-Florida általában kubanizálódott, úgy Kuba végső amerikanizálódását maguk a kubai-amerikaiak fogják előidézni Castro hatalomból való távozása után. Carlos Alberto Montaner megállaptása szerint „Az exilio nagyon fontos szerepet fog játszani Kuba jövőjében. Gazdasági szempontból nézve, ha béke és nyugalom uralkodik a Castro utáni korszakban, a kubai-amerikaiak állandóan ingázni fognak és második lakóhelyet alakítanak majd ki a szigeten. Fokozatosan gazdasági kötelékeket fognak kiépíteni az Egyesült Államok és Kuba között, és Miami amolyan kubai várossá - Havanna után a második legfontosabbá - alakul majd át. Politikai szempontból a kubai-amerikaiak szintén hihetetlenül fontossá válnak amiatt, hogy befolyásolni tudják a Kubával kapcsolatos amerikai jogalkotást."139 Furcsa módon ennek a komplementer nemzeti identitással és kettős nemzeti lojalitással rendelkező közösségnek a kialakulása Castro azon erőfeszítéseinek az eredménye volt, hogy éket verjen az USA és Kuba közé, és fenntartsa a hatalmát. A két ország közötti legmélyebb és leghosszabb ideig fennálló ellenségeskedés eredményeképpen végül minden eddiginél erősebben fog kötődni egymáshoz a két nemzet a migrációs kapocs miatt. így közvetve a kubai-amerikaiak fogják beteljesíteni az Egyesült Államok Kubával kapcsolatos történelmi külpolitikai célkitűzéseit. 139 Carlos Alberto Montanert idézi González-Pando: i. m. 164. A kubai-amerikaiaknak az USA kubai külpolitikájában játszott szerepéről ld. uo. 6. fejezet és Joseph S. Tulchin: The Formulation of U.S. Foreign Policy in the Caribbean. The Annals of The American Academy of Political and Social Sciences, May 1994. 180., 181-182., 185-186.
