Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kövér György: Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871-1900) 1261
1274 KÖVÉR GYÖRGY lóban domináns szavazati tényezőként érvényesülhettek (252 szavazat).28 1878-ban egyébként a Rothschild S. M. cég is egymagában 5900 részvényt helyezett letétbe (295 szavazat). Az 1878. évi közgyűlésre összesen letett 20130 db részvény után járó 996 szavazatból tehát egymagában a bécsi Rothschild csaknem 30%-al, de a CA elnök Wiener Ede is több mint 25%-al részesedett, ami már az abszolút többséghez is elegendő lehetett. A letett részvények és az utánuk járó szavazatok alapján vonta le a Hitelbank történetének szerzője azt a következtetést: „egyértelmű, hogy a Rothschildok döntő szerepe a MÁH irányításában és felügyeletében már e korai időszakban is fennállott. A későbbi években, amikor az egy-egy részvényes által leadható szavazatokat az alapszabály már nem korlátozta, a letett részvények darabszáma már közvetlenül is eligazít."29 Mielőtt azonban elhamarkodott következtetésre jutnánk, nem árt felidézni, hogy az 1877. január 14-ei rendkívüli közgyűlés az alaptőke leszállítását határozta el, aminek következtében 10000 db részvény (2 millió frt névérték) felvásárlására, bevonására és 1878. november 7-én közjegyző jelenlétében „tűz általi megsemmisítésére" került sor. Miután az 1879. március közgyűlésen a CA mindössze 40 db (vö. 1877: 1500 db; 1878: 780 db), Wiener Ede 2000 db, Rothschild S. M. pedig 2740 db letétét igazolta, nem lehet kétséges, hogy a kiugró 1877-1878. évi deponálás inkább szólt a részvények elhamvasztásának, mint a hatalomgyakorlásnak.30 Igaz az 1879. évi 7145 db letétből csak a Rothschild-cég és Wiener Ede kétharmados részesedést mondhatott magáénak, valójában épp ekkortól kezdődik az a mintegy évtizedes periódus, amikortól a közgyűlési részvényletétek iránt egyáltalán megcsappant az érdeklődés. Másként fogalmazva: a kisrészvényesek is rájöttek arra, hogy a túlsúlyt egyötödös letét mellett a nagyok játszva biztosítani tudják. Mintha azonban ebben a periódusban, s különösen annak második felében, Wiener Ede halálával (1886. okt. 14) a CA érdeklődése is lanyhult volna a Hitelbank iránt. Az elnök halála után derült ki, hogy valószínűleg korábbi lététéi jelentős részben saját birtokából származtak (fia, lovag Wiener Rezső 1889-1893 között 500-700 darabos depója legalábbis erre látszik utalni). 1885 tavaszától a bécsi Rotshchild-ház lététéi is felére zsugorodtak, jóllehet még ez is elégnek tűnt a mélypontjára szállt deponálási kedv egynegyedének majorálására. A meglehetősen kalandos úton előbb a nácik által Csehországa, onnan az oroszok által hadizsákmányként Moszkvába hurcolt, majd végül jelenleg a lon-28 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban BFL); VII. 2 e. Cégbíróság. MÁH Cg 1163 (Okm. 9.) 29 Tallós György. A Magyar Általános Hitelbank (1867-1948). Budapest 1995. 62. Aligha véletlen, hogy a szerző véleménye alátámasztásául itt az 1877-1878. évi részvényletéteket, majd az 1898. évi közgyűlést hozza példaként. Egy következő fejezetben visszatér a kérdésre, és szintén kiragadott évekről hoz ugyanennek a tézisnek a bizonyítására, egy hibás fejlécű táblázatban, névleg a Rothschildok és a Bodencredit-Anstalt lététéit összesítő adatokat (uo. 144.). Ezek után meglehetősen érthetetlen és megalapozatlan a kijelentés: „A MÁH részvényeinek többsége kezdettől fogva, az intézet működésének beszüntetéséig magyarországi székhelyű, illetve lakóhelyű természetes és jogi személyek tulajdonában volt. Ezt vitathatatlan számadatok bizonyítják akár a nyolc évtized minden egyes évének elemzésekor." uo. 145-146. Sajnos az állítás alátámasztásául itt egyetlen szám sem szerepel. 30 1876. december végén egyébként még a Hitelbank bank- és áruosztálya is 2460 db saját részvényt tartott tárcájában, ami az árfolyam szinten tartására törekvés mellett szintén jelezte a tőkeleszállítási előkészületeket. Üzleti jelentés (1877. márc. 25.)
