Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233

1252 MAGYAR ESZTER amelyeket egymás után lecsapolnak, gyorsan növő fákkal ültetik be, pl. éger, hárs, nyárfa. Friedel erdőmester felmérte Lakoszil tudását, és úgy találta, — és ezt meg is írta Keszthelyre, — hogy bár a az ifjú erdész gyakorlati ismeretei jók, az erdészeti segédtudományokban (ld. botanika) azonban nem elég jártas „Tudja tehát, hogy az erdő becsű és vágásfelosztása által virágzásban fenn tartathatik, tudja, hogy az elvetett magvakból idővel fa nyőhet, de azt nem tudja meghatározni, hogy ez, vagy amaz helyhezeten minő fa ? hogyan ? és minő culturával tenyésztethetik." Ha április közepéig itt marad „azon talentumai mellett , amelyekkel bír, Schwarzenbergben való múlatása alatt megtanulhatja az erdészség fundamentális tudományait u.m. a clima, föld és helyhezet tudományait, a plánták physiológiáját, az erdei botanikát, fák nemeit", vagyis a termőhelyi viszonyok ismeretét és helyes felhasználását. Olyan tudást ígért tanítványának amelyet látva Festetics gróf meggyőződhet arról, hogy „a schwarzenbergi Theoreticopractica erdészeti oskola úgy el vagyon rendelve", hogy azt bárkinek lehet Magyarországon ajánlani. A gróf elküldette magának az ottani erdészeti intézet tantervét és tananyagát, azzal valószínűleg meg volt elégedve, mert beleegyezett a hosszabb tanulási időbe, sőt örömét fejezte ki, hogy vadásza újat is tanul. Mindenesetre az ott tanultakról is írásos bizonyítványt kért.38

Az iskola mintagazdaságának faállományát főleg lue, és erdei fenyők alkották, és a viszonylag kevés fenyvessel rendelkező Festetics hitbizomány számára fontos volt, hogy a leendő erdész értsen a kihasznált fenyvesek pótlásához és újak telepítéséhez. Megható, ahogy mindhárom erdésziskola, ahol Lakoszil eddig megfordult, mindent megtett azért hogy a gróf előtt a legkedvezőbb színben tűnjön fel. Kastel még tanítványa neveletlen viselkedését is megbocsátotta annak érdekében, hogy Festetics György jelöltje az ő iskolájában végezzen. Valamennyien átadták iskoláik tantervét, tananyagát és vizsgamódszereit. A végzett ifjú vadász tehát ismét beült a tanulópadba és naponta két óra előadást hallgatott csak a fanevelésről, ezen kívül természettudományokat, fizikát és rajzot is tanult. Friedel kellő önbizalommal azt is közölte vele, hogy Schwarzenbergen kívül "másutt az erdészi dolgokba nem sok tapasztalást tehet". De azért adott neki ajánlólevelet Dillenbergbe Hartighoz és Kasselbe Witzlebenhez. Lakoszil részt vett a helyi gyakorlati erdészi munkákban is, és eljárt a szokásos vadászatokra. Kötelező beszámolóiban nem mulasztotta el megírni, hogy megtanulta, melyik fafaj (nyár, nyír, hárs, jegenye) milyen talajt és éghajlatot kedvel, és növekedése milyen gyorsan várható. A mintagazdaság fenyőkből álló részén kívül az erdőuradalom állományalkotó fafaja a cser és a bükk volt, a Magyarországon értéktelennek számító többi említett fát gyorsan növő tűzifaként termesztették. A kitermelt fenyvesek magról való felújítására a herceg évi 300 Ft-ot fordít a jelentés szerint. Lakoszil az elméleti tárgyakon kívül taxációt, és a lepusztult erdők feljavításának a módját tanulta, a tanultakat szokása szerint feljegyezte. Mesterével kirándulásokat is tett, járt a bambergi, würzburgi és ebrachi erdőkben, és mivel volt már némi tapasztalata, megállapította, hogy a vágások felosztását rendben végzik, és a fák taxációjáról is helyes 38

Hess 1885, 91., Ρ 279 Prot. 1804 Ν 1398., 1495. Prot. 1805 Ν 57., Nozicka 1957, 337.