Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233

1234 MAGYAR ESZTER gazdasági iskola esetében, hanem úgy döntött, hogy kedvenc uradalmi vadászának a fiát taníttatja ki, és teszi meg egyrészt birtokai első számú erdészeti vetetőjévé, valamint a Georgikonon belül felállítandó erdész, és vadász iskola tanárává. Ezt az elgondolását bizonyítja Bulla Károlynak, a Georgikon első gazdasági vezetőjének és professzorának a feladatköre is. A cseh nemzetiségű Bulla elsősorban erdészi képzettséget szerzett Ausztriában és Csehországban, de a gróf nem erdészeti tudását vette igénybe, hanem általános gazdatiszti ismereteit és szolgálatait. Ettől függetlenül Bulla a gazdász hallgatóknak erdészeti alapismeretekből elméleti és gyakorlati órákat is tartott, persze kis számban. Keszthelyről való távozása után eredeti szakmájában helyezkedett el. Munkácson gróf Schönborn uradalmában nyert erdőmesteri alkalmazást és Keszthelyről kértek róla referenciát.3 Amikor 1796-ban Festetics György megbízta keszthelyi tiszttartóját, hogy a vállusi jáger, Lakoszil Ferenc Antal nevű fiát „állítsa be" Keszthelyre , mert Bécsben szeretné taníttatni, jelentős kockázatot is vállalt.4

Semmi sem biztosította ugyanis, hogy pártfogoltja teljesíteni tudja majd a vele szemben támasztott követelményeket. Lakoszil Antal a lakott településektől távol álló vállusi vadászházban nőtt fel, amelynek csodálatos fekvése még Bright angol utazót is meglepte. „Az erdőnek egy sűrű részén kellett átmennünk, mielőtt megérkeztünk az erdőmester lakásához, amely a leggyönyörűbb helyen fekszik. Egy magaslaton van egy kis erdő szélén. Szarvasok sétálnak körülötte, mert a kis erdő semmi más, mint megritkított hegyoldal a rengeteg közepén. A nagy erdő minden oldalról körülveszi az erdőmester tanyáját és beborítja a szomszédos hegyek oldalait és csúcsait. A hegycsúcsokat Rezi és Tátika várai díszítik, amelyek történelmi emlékeket ébresztenek a magyar lélekben."5 A gyermek Lakoszil az erdészet és a vadászat alapismereteit és a szeretetét még a szülői házban elsajátíthatta, és középiskolai tanulmányai során annyira kitűnhetett jó képességeivel és szorgalmával, hogy földesura érdemesnek látta külföldön taníttatni, és nagy reményeket helyezett belé. A Georgikon leendő erdészeti tanárának több mint egy évre volt szüksége ahhoz, hogy Keszthelyen a főúri udvar életébe beleszokjon, és annyi jártasságot szerezzen a nagyvilágban való viselkedés terén, hogy egyedül elengedhessék külföldre. Abban az időszakban, amikor Lakoszil erdészeti képzését tudományos alapokra kívánták helyezni, külföldön már bőven válogatni lehetett azokból az erdészeti tanintézményekből és főúri erdőuradalmi központokból, ahol a szükséges ismereteket meg lehetett szerezni és belőlük az általánosan, államilag is elfogadott vizsgát letenni. Az erdészképzés a 18. század második felében vált el a vadászképzéstől és kezdett szervezett formákat ölteni. Korábban csak gyakorlatban, céhes módszerekkel lehetett mindkét foglalkozásban jártasságra szert tenni, úgy, hogy a jelölt ifjú valamelyik főúri vadász vagy erdész mellé szegődött, és 3 MOL Festetics Levéltár Ρ 279 Directorate. 1792-1848. Protocollum 1798 Ν 702. (Alább: Ρ 279 Prot.) uo. Prot. 1803 Ν 922. Α direktorátus ajánlása szerint Bulla Georgicon-beli állását csak azért hagyta el, mert nem tudott magyarul. 4 MOL Ρ 279 Prot. 1796 Ν 977. 5 Bright, Richárds M. D. - Szerecz Imre: Angol szemmel Keszthelyen százhúsz évvel ezelőtt. Szemelvények a szerző 1815. évi útleírásából. Keszthely, 1935. 53., Miután Lakoszil Antal visszatért külföldi tanulmányútjáról, a szülői házat, amelyet szolgálati lakásul kapott, kissé átépítették, de fekvése valószínűleg nem változott.