Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Szakály Orsolya: A brit-magyar kapcsolatok egy ismeretlen fejezete: báró Vay Miklós londoni küldetése 1790-ben 1207

BÁRÓ VAY MIKLÓS LONDONI KÜLDETÉSE 1790-BEN 1229 tásokkal kiölik az emberekből a vállalkozó szellemet, pedig a gazdasági vállalkozás és a kereskedelem az emberi szellem legjobb serkentői. A szöveg utolsó bekezdése egy házassági tervről terjengő hírekre reflektál. Állítólag felmerült ugyanis, hogy Ferenc főherceg egy brit főhercegnőt venne feleségül. A szöveg azt állítja, hogy ezzel a fogással Bécs Poroszország és Nagy-Britannia közé akar éket verni. Ha azonban a házasság valóban létrejön és az ifjú ara megtartja protestáns vallását, akkor ezzel kihúzná a magyarországi mozgalom méregfogát. A magyarok fele ugyanis protestáns és ezek üdvözölnék a frigyet, a katolikusok sem tiltakoznának a házasság ellen, mert a briteket ők is nagy becsben tartják. Még az sincs kizárva, hogy egy ilyen frigy a Habsburg dinasztiát is előnyére változtatná meg, így a magyarok számára elfogadhatóbbá válna. A magyarok támogatnának egy ilyen házasságot, de a jelen helyzetben a „nagy cél" más módon is elérhető. A szöveg végül a brit miniszterelnökre bízza, hogy hogyan cselekszik, de reményét fejezi ki, hogy döntésében saját országa érdekei mellett az egész emberiség érdeke vezérli majd. így érvelt a részletekbe menő írásban a magyar elégedetlenek nevében Vay. Ügyesen rátapintott a britek számára vonzó elemekre: ilyen volt a levantei kereskedelem feletti ellenőrzés megszerzése, a balkáni orosz expanzió ellensúlyozása, egy megbízható közép-európai szövetséges biztosítása és egy brit-magyar kereskedelmi szerződés lehetősége. Vay, illetve a magyar elégetlenek, tisztában voltak ugyan a porosz és a brit szövetségesek közötti feszültségekkel, mégis túlértékelték azt, hogy Nagy-Britannia mennyire hajlandó Poroszország intervenciós politikáját támogatni. Az írás érvrendszere arról tanúskodik, hogy a szerző a nemzetközi helyzetet jól ismeri, de a diplomáciában járatlan. Ez nem is csoda, hiszen azok, akik a külföldi kapcsolatok kiépítésén munkálkodtak nem rendelkeztek diplomáciai gyakorlattal. A Habsburg külképviseletek magyar tagjai, így Reviczky követ is, hűek maradtak a dinasztiához. Vay érvelésének fő gyengéje, hogy azon a feltételezésen alapul, hogy a Habsburg Monarchia Magyarország nélkül is a nemzetközi politika jelentős tényezője maradna. Ennek azonban kicsi volt a valószínűsége. Arról nem is szólva, hogy a szöveg irreális képességekkel ruházza fel a kialakítandó önálló magyar államot, amely egyszerre tartaná kordában az Oszmán Birodalmat, Oroszországot és az örökös tartományaira zsugorodott Habsburg Monarchiát, sőt szükség esetén még Poroszországot is. Az írás természetesen egy tárgyalási folyamat pillanatnyi helyzetét rögzítette. Nagyobb valószínűséggel volt a magyar megkeresés valódi célja az, hogy Nagy-Britannia egyáltalán szót emeljen Magyarország érdekében és ezzel kedvező tárgyalási pozícióba hozza a magyar mozgalmat. Ennek a ténynek tudhatók be Vay érvelésének gyakori változásai. Hiszen még az a kérdés is nyitva marad, hogy Magyarország függetlensége-e a végső cél. Bár a szöveg kiindulási pontja egy független ország megteremtése, az írás végén mégis megcsillan a Habsburg-magyar megbékélés lehetősége. Érdekes, hogy az esetleges új király kilétéről nem történik említés. Fel sem merül a yorki herceg, vagy akár Károly Ágost herceg jelöltsége. Tanulságos azonban megfigyelni, hogy hogyan nyomta rá a bélyegét a szövegre a felvilágosult reformgárda gondolkozásmódja. A brit-magyar kereskedelmi szerződéstől valóban Magyarország gazdasági felvirágzását reméli. Ez