Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761) 1169
KÉT HERCEG AZ UDVARI ÉLET FORGATAGÁBAN (1760-1761) 1189 niuk. Január 26-án viszont a helytartótanácsi utasítás már összesen 50 igásló biztosítását írta elő.11 0 A császárné az utazás költségeit és a hercegek ellátását a magyar kancellária illetékhivatalának (Taxatoratus Officium) bevételéből kívánta fedezni: Pálffy Károlynak 3000 forintot utaltatott át az újonnan felvett nemesek által fizetett nemesi taxából.111 Az első nagyobb város Győr volt, ahol a megérkezés külön szabályok alapján történt. A városon kívül, Ottevényben (a megelőző postaállomáson) a város és a vármegye egyházi és világi rendjei, nemesei összesereglettek a magas rangú utazók fogadására. Erről a vármegye 1760. január 26-án tartott gyűlésén határoztak, megszabva a 12 fős fogadóbizottság tagjait. Az egyházat Hermán József, a győri káptalan kanonokja képviselte, a vármegye részéről Illos Károly jegyző, Fejérpataky József és Morocz István szolgabírók is részt vettek a küldöttségben, valamint további kilenc nemes.11 2 A győri püspök nevében tett latin nyelvű ünnepélyes üdvözlés után a város kapujához vonultak, ahol újabb köszöntés következett, immáron a városi magisztrátus részéről. A küldöttbizottság ezután a püspöki várba kísérte Albertéket. Hasonló módon fogadták a hercegeket Buda, Pest, Eger, Kassa, valamint Bártfa városában. A hercegek kocsijait lovasok kísérték, és fegyveres tiszteletadás közepette vonultak be a városba,11 3 ahol általában ünnepélyes lakomával várták őket. A lengyel és szász hercegek magyarországi udvari utazása esetében a leírások nem említik, hogy dísz-és ágyúlövésekkel üdvözölték volna őket, ez csak az uralkodónak és az uralkodócsalád tagjainak járt. Az uralkodó díszes fogadásához általában hozzátartozott a diadalívek emelése is — az előírás szerint az uralkodónak három diadal-110 MOL A 35, Magyar Kancelláriai Levéltár, A Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Conceptus expeditionum (a továbbiakban A 35) 1760. I. Nr. 89. Az uralkodói rendelet fogalmazványa, Bécs, 1760. jan. 22.; MOL C 42, Helytartótanácsi Levéltár, A Magyar Királyi Helytartótanács regisztratúrája, Acta miscellanea (a továbbiakban C 42) Fasc. 73. Nr. 442. Az uralkodói rendelet másolata és a vármegyéknek küldött leirat fogalmazványa, 1760. jan. 24.; uo. Helytartótanácsi fogalmazvány, 1760. jan. 26. — 1762-ben, Károly szász herceg átuazásakor is intézkedett a magyar kancellária: MOL A 1, Magyar Kancelláriai Levéltár, A Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Originales referadae 1762/280.; MOL A 35 1762. VII. Nr. 37. Kancelláriai fogalmazvány a helytartótanácshoz, 1762. júl. 13. 111 MOL A 35 1760. I. Nr. 187. Uralkodói rendelet fogalmazványa, Bécs, 1760. jan. 26. A fizetéssel ez alkalommal is gondok voltak. Úgy tűnik, Pest vármegyében nem tudtak időben fizetni az előfogatos lovakért. Taksony és Hártyán (majd később Mogyoród, Csornád és Haraszti) települések lakói még hónapokkal a hercegek átutazása után is panaszkodtak, hogy a vármegye nem egyenlíti ki a tartozását: uo. 1760. VII. Nr. 121. Az uralkodó fogalmazványa a Directorium in publicis et cameralibusnak, Bécs, 1760. júl. 7.; uo. 1760. VIII. Nr. 126. Az uralkodó fogalmazványa a Directorium in publicis et cameralibusnak, Bécs, 1760. aug. 26.; uo. 1760. X. Nr. 37. Kancelláriai fogalmazvány a helytartótanácsnak, Bécs, 1760. okt. 17.; uo. 1760. XII. Nr. 18. Kancelláriai fogalmazvány a helytartótanácsnak, Bécs, 1760. dec. 4. Vö. még a helytartótanácsi iratokat is: MOL C 42 Fasc. 73. Nr. 442. 1,2 Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, IV Győr megye levéltára, A. Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai, l/a. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1759-1760. fol. 279-281. 1760. jan. 26. 113 Az uralkodó vagy magas rangú nemes megérkezésekor az ünnepélyes fogadás általában a templomban folytatódott, ahol köszöntésére a „Te Deum"-ot énekelték el. Vö. Sabine Zak: Das Tedeum als Huldigungsgesang. Historisches Jahrbuch 102. (1982) 1-32. Az uralkodók bevonulására 1. Winfried Dotzauer·. Die Ankunft des Herrschers. Der fürstliche „Einzug" in die Stadt (bis zum Ende des Alten Reichs). Archiv für Kulturgeschichte 55. (1973) 245-288.
