Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761) 1169
KÉT HERCEG AZ UDVARI ÉLET FORGATAGÁBAN (1760-1761) 1183 nalhasadtáig szórakoztak, és mindössze három órájuk maradt arra, hogy pihenjenek és felfrissítsék magukat a másnapi programok előtt.7 6 A hercegek az ünnepélyes vacsorákon és bálokon kívül társasági összejövetelekre (Assamblée) és színházi előadásokra voltak hivatalosak. Az esti lakomák előtt többször ellátogattak egy-egy magas rangú hivatalnok vagy miniszter palotájába, ahol a korabeli szokásnak megfelelően zártkörű összejöveteleket tartottak. Ezeken csak azok vehettek részt, akik udvarképesnek számítottak, és engedélyt kaptak a belépésre. Az esték kölcsönös tiszteletadással, beszélgetéssel és játékkal folytak.77 Alberték egy-egy este akár két helyre is ellátogattak. Január 10-én, megérkezésük másnapján feltehetően a kezdeti ismerkedés céljából Colloredo, majd Kaunitz grófnál tették tiszteletüket. Egy napra rá egy másik befolyásos személynél, az Udvari Kamara elnökénél, Choteck grófnál vizitáltak. Flemming követ jelentései gyakran nem adják meg pontosan, kinek az estélyén vettek részt, de az megállapítható, hogy Kaunitz grófnál jól érezhették magukat, mivel január folyamán legalább hétszer megfordultak a gróf palotájában.78 Albert és Kelemen hercegek a vacsorák, bálok és társasági programok előtt az esték egy részét színházban töltötték, ahol egy külön páholyt rendeltek a számukra. Sőt, Xavér látogatásakor külön rendelkezést hoztak, hogy a Burg melletti két színházban ő és kísérete az első páholyt kaphassa, amelyet az alkalomra vörös damaszttal borították.79 Ez azonban nem azt jelentette, hogy a császári páholyba nyertek volna bebocsátást, sőt megfigyelhető a rangszerinti különbségtétel is. A nincstelen, cím nélküli szász hercegekkel előzékenyen, de a ceremónia határain belül bántak (például elrendelték, hogy csak akkor kezdődjön az előadás, ha a hercegek megérkeztek8 0 ). 1762-ben viszont Mária Terézia megengedte Károly fivérüknek, Kurland hercegének, hogy belépjen páholyába. A Zeremonialprotokoll azonban azt is kiemeli, hogy ezt az esetet a jövőre nézve „meg nem történtnek" kell tekinteni, és nem lehet a későbbiek során mintául venni.81 Alberték a bécsi időszak alatt a Burg melletti mindkét színházépületben (Königliches privilegiertes Theater nächst der Burg), valamint a schönbrunni kastély színháztermében különféle olasz operákat, francia komédiákat, tragédiákat, a Kärntner-Tor melletti színházban pedig német darabokat tekintettek meg.82 Az előadott 76 SHStA Dresden, Fürstennachlässe, Nachlaß Maria Antonia, Nr. 26A. fol. 39r. Kelemen Mária Antóniának, Bécs, 1760. jan. 21.; ÖStA HHStA ZP Bd. 27. fol. 225v. 1760. jan. 20. 77 Moser, F. Κ. : Teutsches Hof-Recht i. m. II. kötet. IX. könyv. I. fej. § 3. Von den Assambléen. 484^85. 78 SHStA Dresden, GK Loc. 3338. „Journaux du séjour..." és uo. Loc. 3060. „Journal du voyage..."A követ jelentései a tavaszi időszakban ennél kevesebbet, mindössze négy konkrét alkalmat emk'tenek. 79 Khevenhüller-Metsch, R.-Schlitter, H. : Aus der Zeit Maria Theresias i. m. 5. köt. 1758-1759. 24. 1758. ápr. 11. 80 SHStA Dresden, GK Loc. 3338. „Journaux du séjour...", fol. 26r. 81 ÖStA HHStA ZP Bd. 28. fol. 345v. 1762. máj. 13. 82 MOL Ρ 298 (Albert herceg iratai) Nr. 2. Mémoires de ma vie. Α. II. 12/1. fol. 104r. — Bécs és a bécsi udvar színházi életére 1. az összeállítást Khevenhüller naplója alapján: Elisabeth Grossegger: Theater, Feste und Feiern zur Zeit Maria Theresias, 1742-1776. Nach den Tagebucheintragungen des Fürsten Johann Joseph Khevenhüller-Metsch, Obersthofmeister der Kaiserin. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Sitzungsberichte der Philosophisch-historischen Klasse 476, Veröffentlichungen des Instituts für Publikumsforschung 12.) Wien 1987; a színházépületekre: Czeike, F.: Das grosse Groner Wien Lexikon, i. m. 579., 748., 804-805.
