Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761) 1169
1172 KULCSÁR KRISZTINA en inkognitó-név alatt megérkeztek a császárvárosba. 18 Az inkognitónak, így a névválasztásnak is kötött szabályai voltak, amint azt az udvari ceremóniával foglalkozó művekből,1 9 például a Friedrich Karl Moser összeállításában megjelent német udvari jogot összefoglaló könyvből (Teutsches Hof-Recht) megtudhatjuk.20 Az inkognitóban utazó ugyan nem saját igazi rangját és nevét használta, hanem egy másikat, de az is megtalálható volt címei között. Az előírások szerint mindenkor alacsonyabb rangúként kellett utaznia, mint amely címet egyébként viselt, de ezt a nevet egyik birtokáról vagy városáról kellett választania. Az inkognito választásának több oka lehetett. Moser az alábbiakat sorolta fel: „1. Amikor kellemetlen ceremoniális elvárásoknak és követelményeknek kellene eleget tenniük. 2. Amikor ezáltal akarják megtakarítani a rangjukhoz illő utazás költségeit. 3. Amikor az uralkodó egyáltalán nem kedveli mindazon színpadias udvarbeli felhajtást, amely itt a leggyakrabban előfordul, és más színben láttatja a világot, amikor idegen személy van jelen. 4. Amikor egy uralkodó tényleg inkognito [ismeretleni kíván maradni."21 Az inkognitóban levő valódi személye azonban nem maradt titokban — általában az egész udvar tudta. Az inkognitóban utazó személyek valódi rangja olyannyira nem volt ismeretlen, hogy még a korabeli újságok is megírták.22 Nem tekintettek el az utazó rangjához méltó tiszteletadásoktól és udvariaskodásoktól sem, habár mindez a nagyszabású ceremónia mellőzésével történt, vagyis az inkognito nem azt jelentette, hogy az utazó ismeretlen maradt (Unerkanntbleiben), hanem az etiketten könnyítettek bizonyos mértékben.23 18 SHStA Dresden, GK Loc. 3338. „Journaux du séjour à Vienne de S. A. R. Mr. le Prince Electoral, de S. A. R. Mr. le Prince Xavier, de S. A. R. Mr. le Prince Albert et Clement avec celui des fêtes célébrées à l'occasion du Mariage de l'archiduc Joseph, 1740., 1758., 1760." fol. 22r. 19 André Holenstein: Huldigung und Herrschaftszeremoniell im Zeitalter des Absolutismus und der Aufklärung. In: Zum Wandel von Zeremoniell und Gesellschaftsritualen in der Zeit der Aufklärung. Hrsg. Klaus Gerteis. Aufklärung 6. (1991:2) 21-46. 20 Friedrich Karl Moser. Teutsches Hof-Recht, in zwölf Bücher. I—II. Franckfürt-Leipzig 1754-1755. II. kötet. IX. könyv. Von denen Handlungen und Feyerlichkeiten am Hof. V fej. Von den Reisen des Hofs. 588-600. 21 Moser, F. K.\ Teutsches Hof-Recht i. m. I. kötet. III. könyv. Von denen der Person des Regenten zuständigen Rechten, Vorzügen und Pflichten. IV fej. Von dem Betragen des Regenten gegen Fremde, höhern, gleichen und geringem Standes. § 6. Von dem Besuchen al incognito. 265. 22 Ehhez vö. II. József Falkenstein grófjaként tett 1777. évi franciaországi utazásakor megjelent újsághíreket: „Die jüngste Briefe von Paris bringen uns die höchsterfreuliche Nachricht, daß S[ein]e Majestät der Kaiser, den 18. dieses [Monats] Abends um halb 6 Uhr unter dem Namen des Reichsgrafen von Falkenstein, in vollkommensten Wohlseyn allda eingetroffen sind." Wienerisches Diarium (a továbbiakban WD) 1777. Nr. 35. 1777. ápr. 30. A további tudósítások már csak álnéven említik a császárt. 23 Cornelia Jöchner: Barockgarten und zeremonielle Bewegung. Die Möglichkeiten der Alée couvert. Oder: Wie arrangiert man ein incognito im Garten? In: Zeremoniell als höfische Ästhetik in Spätmittelalter und Früher Neuzeit. Hrsg. Jörg Jochen Berns-Thomas Rahn. (Frühe Neuzeit 25. Studien und Dokumente zur deutschen Literatur und Kultur im europäischen Kontext) Tübingen 1995. 471^183., itt 476.
