Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában a 16. században: Dudith András és Zsámboky János (II. rész) 1131
KÉT MAGYARORSZÁGI HUMANISTA: DUDITH ANDRÁS ÉS ZSÁMBOKY JÁNOS 1153 hogy később Rudolf éppen Brutust választja majd utódjául udvari historikusnak, ráadásul rendkívül magas kezdő fizetéssel.29 2 A császár bécsi valláspolitikáját általában az ausztriai kormányzó, Ernő főherceg számlájára szokás írni, ez azonban korántsem tűnik ennyire egyértelműnek: a döntések hátterében általában Rudolf állt.29 3 Bécsben az ellenreformációs intézkedések az élet minden területére kihatottak a vallási szertartások (istentisztelet, keresztelés, temetés, stb.) szabályozásától az iskolázásig vagy a könyvpiac kontrolijáig. Közintézetek vezető posztjait ezentúl csak katolikusokkal lehetett betölteni, ami jelentős gondokat okozott a szinte teljesen protestáns városban. A helyzetet csak súlyosbította a császári udvar elköltözése, aminek hatására Bécs elvesztette a respublica litteraria-ban betöltött korábbi központi szerepét. Zsámboky korának tipikus nikodémistája volt: vallási hovatartozását olyan jól álcázta, hogy egyes korai biográfusai nem tekintették pozícióját egyértelműnek.29 4 Irénikus meggyőződése azonban már az eddigiekből is ki kellett derüljön. Mint környezetének jelentős része (köztük II. Miksa), az udvari történész is meg volt róla győződve, hogy a vallás személyes ügy, és mindenkinek magának kell majd Isten előtt elszámolnia.29 5 Zsámboky lutheránus hitéről tanúskodik egyebek közt, hogy sírja a Bécs falain kívül álló inzersdoríl templomban van, mely egyike volt azoknak a templomoknak, ahova a bécsi lutheránusok a tilalmak ellenére kijártak.29 6 Zsámboky nem győzött leveleiben az új helyzetre panaszkodni, sőt a botanikus polihisztor ifjabb Joachim Camerariusnak nem is mert a vallási helyzetről bővebben írni, mondván, hogy „már gondolkodni sem lehet elég szabadon".297 Batthyány Boldizsárnak írt fennmaradt latin-magyar 292 Veress Endre: II veneziano Giovanni Michele Bruto e ia sua storia d'Ungheria. Archivio Veneto 6 (1929), 163-164. 293 Lásd erre az értékes, de elfeledett könyvet: Kárpáthy-Kravjánszky Mór·. Rudolf uralkodásának első tíz éve (1576-1586). Budapest, 1933. 15-32. Továbbá Bibi, V: Erzherzog Ernst und die Gegenreformation in Niederösterreich, 1576-1590. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 6 Ergänzungsband (1901). 575-596. A bécsi vallási helyzet megváltozásának egyik fő forrása: Conspectus históriáé Universitatis Viennensis ex Actis, veteribusque Documentis ab anno 1565. ad annum 1701. deductae. Ed. Tilmez, Friderich. Vol. I. Viennae, 1722. 294 Weszprémi István beszámol arról, hogy Zsámbokynak vallásáról elődei még azon az alapon vitatkoztak, hogy a történész állítólagos pompás temetése (melyet ő is kész tényként kezel) ellentétben állt a lutheránus hitéről szóló híresztelésekkel. (Biographia medicorum Hungáriáé, i. m. Vol. 3. 687 és 820.) Bél Mátyás a következőként fogalmaz: „Controversiam de Sambuci religione quam sermone familiari agitatam meminimus, non est, cur nostram faciamus." (Idézi Weszprémi: uo. 820.) Nagy temetésnek azonban nincsenek nyomai, sőt Zsámboky halálának emlékére kiadott versgyűjtemény ezt egyértelműen cáfolja: „... ingenti multorum fidelium luctu sepultus in Intzersdorf: c. v. Ann. LUI. M. XI. & ex illis Ann. XVII. in Coniugio sine querimonia." Carmina aliquot funebria de obitu magnifici et clarissimi viri, Ioannis Sambuci Tirnaviensis... Lipsiae, 1584. f. 23r. 295 Lásd Zsámboky Nagyszombat város tanácsának írt levelét: „Meum non est de hic pronunciare, quisque pro se et conscientia Deo respondebit." Vantuch: Die Sambucusbriefe im Kreisarchiv von Trnava, i. m. 329. (1564. szept. 10.) 296 Lutheránus hitének a sokszor idézett fő forrása azonban a Conspectus históriáé Universitatis Viennensis, i. m. 10.: „Belli Turcici res gestas História complexus est Ioannes Sambucus, Art. et Philosophiae in Universitate nostra Magister, et Historicus non ignobilis, etsi homo Lutheri dogmatibus depravatus." 297 „De aliis malo te ab aliis doceri, quod his moribus et temporibus ne cogitationes quidem satis liberae videantur." Gerstinger·. Die Briefe des Johannes Sambucus, i. m. 261 (1581. július 1.)
