Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában a 16. században: Dudith András és Zsámboky János (II. rész) 1131

1148 ALMÁSI GÁBOR sorolt patrónus egyetemi végzettségű, több nyelvet beszélő (gyakran még görögül is olvasó), világjárt ember volt. Mindenek előtt nekik volt köszönhető, hogy a bécsi és később a prágai udvar oly sok humanistát vonzott magához és tartott meg. Szembetűnő, mennyire jól dokumentálhatók Zsámboky patrónusok szer­zésére tett próbálkozásai, hiszen ezek többnyire formális gesztusokban nyilvá­nultak meg, és mennyivel nehezebben követhetők, vagyis informálisabbak vol­tak Dudith ez irányú próbálkozásai. Míg Dudithnak elsősorban valóban azért volt szüksége udvari patrónusokra, hogy a császári kegyet megőrizze, és ennek érdekében hasznosan szolgálhasson, Zsámboky egyrészt a ranglétrán való előre jutáshoz és kivívott udvari állásának megőrzéséhez használta támogatóit, más­részt, kiadói terveinek megvalósításához, melyre a családot és háztartást fenn­tartó historikusnak egyre kevésbé tellett. Új hatalmi-vallási helyzet, új viszony a szolgálathoz Rudolf uralkodása alatt Dudith és Zsámboky udvari szolgálatának utolsó szakasza Π. Rudolf uralma idejére esett. Szemben a Ferdinánd és Miksa közötti észrevétlen átmenettel, Ru­dolf trónra lépése gyökeres változásokat hozott mind az udvarnokok hozzá fűződő viszonyában, mind Bécs és Prága életében általában. Dudith egyik idézett le­veléből már láthattuk, hogy Ferdinándhoz és Miksához képest Rudolfot nem is tekintette patrónusának. Hasonló lehetett a helyzet Zsámbokyval is, bár ennek konkrét nyoma nincsen. Az udvari történész számára Rudolfnak sem vallási ér­zései, sem okkult érdeklődése egyáltalán nem volt szimpatikus.263 Érdekes ez a Rudolffal szembeni ellenszenv, hiszen valláspolitikáját leszámítva (amit az el­lenreformációs célok még csak részben motiváltak) számos rokonszenves vo­nást találhattak volna az uralkodóban. Rudolf manierista, végsőkig elitista mű­vészetfelfogása nem állt messze Zsámbokyétól, gyűjtőszenvedélyük pedig kife­jezetten közel hozhatta volna egymáshoz őket.26 4 A császár csillagászati hóbort­jainak pedig Dudith örvendhetett, akinek érdeklődése ekkorra már egyre in­kább az asztrológia és a matematika irányába fordult.26 5 Mégis számos jel utal arra, hogy ugyan a császárral jó kapcsolatot igyekeztek fenntartani, tartózkodó hozzáállásukat nem kívánták vagy nem tudták feladni. Úgy tűnik, ennek hátte-263 Miksáról szóló halotti beszédében Zsámboky előszeretettel adózik a császár racionális tudo­mányfelfogásának, az asztrológiával és alkímiával szembeni kétségeinek. Mindez jó lecke volt a trónörökös Rudolf számára, akinek okkult érdeklődése, a „tiszta" vallással ellentétesnek tűnhetett. Bonfini: Rerum Ungaricarum (1581), i. m. 824. Hasonló kételyei lehettek Cratonak (Louthan: The Quest for Compromise, i. m. 92, 30. jegyzet). 264 Rudolf gyűjtőszenvedélyének számtalan kiváló feldolgozása van. A fontosabbak: Lhotsky, Α.: Die Geschichte der Sammlungen. Festschrift des Kunsthistorischen Museums zur Feier des fünfzigjährigen Bestandes. Bd. 1. Wien, 1941-1945. 135-156; Scheicher, Ε.: Die Kunst- und Wunder­kammern der Habsburger. Wien, 1979; Evans: Rudolf II and His World, i. m. 162-195; Prag um 1600. Beiträge zur Kunst und Kultur am Hofe Rudolfs II. Hrgb. von E. Fucíková. Freren, 1988; Kaufmann, T. DaCosta: The School of Prague. Painting at the Court of Rudolf II. Chicago, 1988; Uő.: Court, Cloister and City. The Art and Culture of Central Europe, 1450-1800. Chicago, 1995. 166-183. 265 Erről lásd Szczucki, L.: Gli interessi matematico-astronomici di Andrea Dudith. Rinas­cimento 28 (1988), 361-373; Uő.: Some Remarks on Andrew Dudith's Mental World. In: György Enyedi and Central European Unitarianism in the 16-17"' centuries. Ed. by Mihály Balázs. Buda­pest, 2000. 347-354.

Next

/
Thumbnails
Contents