Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Khavanova; Olga: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején 1105
1110 OLGA KHAVANOVA 1772-ben a 29 jelölt közül heten, 1773-ban pedig a 25 kérvényező közül öten konvertiták voltak. Szepes vármegye közgyűlése azt javasolta, hogy vegyék fel a nagyszombati királyi-érseki konviktus kollégistái közé a kiskorú Görgely Györgyöt, „akit megtérése miatt elhagyott nem katolikus családja, s ezért egy kegyes királyi rendelet alapján már hét éve a lőcsei konviktusban részesül nevelésben, s teljes ellátást kap."27 Ha a hatóságok minden eszközzel ösztönözték az „igaz hitre" való visszatérést, akkor a megfelelő alkalommal maguk az alattvalók sem feledkeztek meg arról, hogy erre emlékeztessék őket.2 8 A konvertita szülők éppen azért emelték ki a megtérés tényét, mert ezzel a körülménnyel jogot formálhattak az ösztöndíj megszerzésére, amelyért egyébként egyenlő feltételek mellett kellett volna másokkal megküzdeniük. 1767-ben özvegy Dedinszky Klára Pozsony vármegye főispánjához folyamodott annak érdekében, hogy vegyék fel az egyik nagyszombati konviktusba a fiát (Jánost), „aki minden kétséget kizáróan ősi és dicső nemesi nemzetségből származik, azon az alapon, hogy a fiú nagyapja visszautasítva az akatolikus tanítást, sok éven át becsületesen ellátta a vármegyei szolgabírói teendőit."2 9 Az árvák az alattvalók más kategóriájába tartoztak, hiszen őket a keresztény uralkodóknak különleges gondoskodásban kellett részesíteniük. Nyilvánvaló, hogy sok árva, aki katolikus konviktusba került, ezt a „sikert" a hatóságoknak köszönhette, amelyek azért aggódtak, hogy gyerekek ne nőjenek fel más felekezet híveiként. A királyi ösztöndíjat kérelmezők 1772. évi összesítő kimutatásában 15 árva közül hétről tudjuk, hogy protestáns vagy konvertita családból származott. Ugyanakkor megbecsülést érdemel maga Mária Terézia is, a többgyermekes gondoskodó anya. Szüntelenül árvaházakról, katonagyerekek menhelyéről, kolostori iskolákról és hasonló intézményekről gondoskodott, amelyek közül több uralkodásának éveiben jött létre, és amelyeket kincstári vagy magánjövedelmeiből tartott fenn. A császárnő évente árvák százainak fizetett bőséges ösztöndíjat, rendszeresen meglátogatta a nevelőotthonokat, a legtehetségesebb ifjakat szolgálatra fogadta az udvarba.3 0 A Titkos Kincstár kasszájának kiadási könyveiben az 1760-as évektől kezdve a császárnő saját forrásaiból a tanulmányokra kiutalt segélyeket az apa tisztségére vonatkozó információval és egy rövid bejegyzéssel együtt említik: „él" vagy „elhunyt".3 1 Annak érdekében, hogy az árvát felvegyék valamelyik oktatási intézménybe, a rokonok gyakran azzal az egyszerű fogással éltek, hogy a kérvényt a gyermekkel íratták meg. 1773-ban Perényi Pál báró, egy valóban ősi és dicső 27 MOL A 39 5516/1773. 28 A katolicizmusra való áttérés egyéni motívumait — a politikai és karrierbeli okoktól egészen a vallási-filozófiai motívumokig — a 16-17. századi osztrák és cseh arisztokraták példáján Thomas Winkelbauer vizsgálja. L. például Thomas Winkelbauer. Karrieristen oder fromme Männer? Adelige Konvertiten in den böhmischen und österreichischen Ländern um 1600. Frühneuzeit-Info 10. (1999) 9-20. 29 Státny archív ν Bratislave (a továbbiakban SA Bratislava); Zupa bratislavská, Kongregacné pisomnosti 1767. Fasc. 11. Nr. 15. 30 Hans Wagner: Royal Graces and Legal Claims: the Pension Payments of Maria Theresa and Their Withdrawal by Joseph II: Intellectual and Social Developments in the Habsburg Empire from Maria Theresa to World War I. Ed. Stanley B. Winters, Joseph Held. London-New York 1975. 5-29. 31 Österreichisches Staatsarchiv, Wien; Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Geheimes Kammerzahlamt, Hauptbücher Bd. 3-4.
