Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Khavanova; Olga: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején 1105

Olga Khavanova AZ APAI ÉRDEMEKET A FIÚKBAN JUTALMAZNI... Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején1 1783 decemberében Bisztriczey László, a Magyar Kancellária titkára és a kancelláriai levéltár regisztrátora, aki életének alig kevesebb, mint negyven évét szentelte az uralkodó szolgálatának, kérvényezte, hogy a fiát vegyék fel ösztöndíjasként a budai nemesi akadémiára, a Teréziánumba: „Mint ahogy nagyszámú példa tanúsítja, Őfelsége legnagyobb kegyelmével az apai érdemeket a fiúkban jutalmazza, ezért sokéves lankadatlan szolgálatom feljogosít arra, hogy én is ilyen kegyességben reménykedjek. Arra törekszem, hogy szolgálatomat töretlen buzgalommal, és a legnagyobb alázattal folytathassam egészen addig a napig, amíg az ereimben vér folyik" - írta.2

Annak ellenére, hogy II. József császár addigra már meghozta a döntést a monarchia összes kiváltságos iskolájának feloszlatásáról és az ösztöndíjak elosztási rendszerének gyökeres átalakításáról, úgy látszik, az állami szolgálatban megőszült hivatalnok őszintén hitt abban, hogy az általa oly pontosan megfogalmazott teréziánus politika elve érvényben marad. Az oktatás minden szintjének szekularizációját és megreformálását — a Bécsi Egyetem orvosi fakultásának Gerard van Swieten által véghezvitt 1751. évi gyökeres átszervezésétől az általános alapfokú oktatás 1774. évi bevezetéséig az örökös tartományokban,3 valamint a Ratio educationis néven ismert új nevelési és oktatási rendszer 1777. évi megalkotásáig4 — rendszerint Mária Terézia egyik legsikeresebb intézkedésének tartják.5

Ez volt az a korszak, amikor Poroszországban, Lengyelországban és a Habsburg Monarchiában az állam először az európai történelemben az iskolaügyet „politicum"-nak nyilvánította, vagyis nem az egyházi, hanem a világi hatalom ellenőrzése alá rendelt szférá-1 A tanulmány a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány támogatásával készült. 2 Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL); A 39, Magyar Kancelláriai Levéltár, A Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Acta generalia (a továbbiakban A 39) 12731/1783. 3 Allgemeine Schulordnung für die deutschen Normal-, Haupt- und Trivialschulen im sämmtlichen kayserl. Königl. Erbländern. Wien 1774. 4 Ratio educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta: Mészáros István. Budapest 1981; Kosáry Domokos: Die ungarische Unterrichtsreform von 1777: Ungarn und Osterreich unter Maria Theresia un Joseph II. Neue Aspekte im Verhältnis beider Länder. Hg. Anna Maria Drabek. Wien 1982. 91-100. 5 Helmut Engelbrecht·. Geschichte des österreichischen Bildungswesens. Erziehung und Unterricht auf dem Boden Österreichs. Bd. 3. Von der frühen Aufklärung bis zum Vormärz. Wien 1984; Fináczy Ernő·. A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I—II. Budapest 1899; Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest 1980.