Századok – 2005

TÖRTÉNETI IRODALOM - H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség) 1-2. köt.Ism.: Bácskai Vera) 1047

TÖRTÉNETI IRODALOM H. Németh István: VÁROSPOLITIKA ÉS GAZDASÁGPOLITIKA A 16-17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON A felső-magyarországi városszövetség 1-2. Gondolat-Magyar Országos Levéltár. Budapest, 2004. 528+394 o. A sorozat, amelynek egyik köteteként e mű megjelent a doktori mestermunkák címet viseli. Németh István könyve azonban nemcsak disszertációként, azaz egy fiatal történész első nagyobb lélegzetű munkájaként tekinthető mesterműnek. Ez a munka, ahogy ezt a disszertáció egyik opponense, Pálffy Géza is kiemelte bírálatában, egy a mesterség elméleti és módszertani fegyvertárát minden tekintetben birtokló, érett történész tollából került ki. A disszertáció tartalma meghaladja a címben ígértet: nemcsak a várospolitika és a gazdaságpolitika kérdéseit taglalja, hanem sok tekintetben új megvilágításba helyezi a kora újkori magyar városfejlődés egész problematikáját. A magyar várostörténetírás ilyen összegző, elemző, monografikus feldolgozásokban nem bővelkedik, különösképpen nem a szerző által vizsgált korszakra vonatkozóan. Azt a korábbi, inkább szórványadatokra, kortársi panaszokra, mint szisztematikus, elemző kutatásra támaszkodó, a történeti összefoglalók révén köztudatba ment véleményt, miszerint a kora újkor egésze a magyarországi városok hanyatlásának korszaka, Szakály Ferenc és Gecsényi Lajos kutatásai már sok tekintetben cáfolták. Munkájuk ösztönzésül és bátorításul szolgálhattak a szerzőnek arra, hogy — a felső-magyarországi városszövetség példáján, de a királyi Magyarország többi városára is kitekintve — vizsgálja a városok helyzetét meghatározó külső és belső, gazdasági és politikai tényezőket. Hatalmas forrásanyag alapján, meggyőzően dokumentálja, hogy a korszak nem tekinthető teljes egészében sem a városok gazdasági hanyatlásának, sem teljes politikai játékterük elvesztésének, és hogy a városok sorsának alakulása a kora-újkorban korántsem magyarországi specifikum: a hasonló típusú és szerepkörű városok számára e korszak Európa-szerte a hanyatlás, stagnálás, autonómiájuk elvesztésének vagy csorbulásának időszaka. A török hódoltság, a szakadatlan háborúskodások, harcok, a terület Habsburg fennhatóság alá kerülése csak specifikus vonásokat kölcsönzött ennek az európai folyamatnak, illetve erősítette annak kedvezőtlen hatásait. A kötet négy nagy fejezetre, ezen belül számos alfejezetre tagolódik Az elsőben gazdag szakirodalom alapján nyújt áttekintést a kora újkori európai és magyarországi várospolitika közös és eltérő vonásairól. A második fejezet a felső-magyarországi városszövetség történetét mutatja be, megalakulásától lassú elhalásáig, kitekintve a tárnoki városok szövetségével, illetve más szabad királyi városokkal folytatott együttműködés, közös érdekérvényesítés kérdéseire. A harmadik fejezet a bécsi udvar várospolitikájával és a szövetség erre adott válaszlépéseivel foglalkozik. Vizsgálatát szerző nem korlátozza csupán az adók, katonaállítás, illetve a hadsereg fosztogatásainak, kártételeinek többé-kevésbé már feltárt káros hatásaira, hanem részletesen foglalkozik olyan, eddig teljesen elhanyagolt, vagy csak futólag érintett kérdésekkel, mint például az Európa-szerte elterjedt erődváros Kassán is megjelenő jellegzetességeinek kialakulása, a katonai parancsnokságoknak a városi autonómiát mind jobban csorbító hatásköre. Ε fejezetben foglalkozik a városokban élő nemesek különböző csoportjaival és viszonyukkal a polgárokhoz, valamint a hadikereskedelem kedvező és kedvezőtlen hatásaival. A negyedik fejezet középpontjában a Habsburg gazdaságpolitika, illetve a városok gazdasági érdekeinek kérdése áll. Itt foglalkozik a kézműves-kereskedő polgárságnak a belső és külső versenytársakkal folytatott küzdelmeivel, amelyek eredményeképpen elsősorban a szomszédos mezővárosok versenyét sikerült korlátozni, azok kézműiparát a céhszövetség eszközével a szövetségbe tartozó városoknak, s főleg Kassának alárendelni. Az utolsó fejezetben összegzi a városszövetség tevékenységének, illetve a királyi várospolitikának a főbb jellemzőit.