Századok – 2005
KISEBB CIKKEK - Buza János: Hans Dernschwam 1555. évi számvetése és emlékiratának záró esztendeje 1025
1032 KISEBB CIKKEK adat áll rendelkezésre, a dukát árfolyamának átlaga 1568-ban 52,9 garasra, kerekítve szintén 53 garasra tehető.4 0 Lényegében egyezik tehát az aranyforint lublini és krakkói — 53 lengyel garasos — kurzusával, továbbá azzal a szintén 53 lengyel garast mutató adattal, amely Lwów publikált árfolyamsoraiban4 1 kapott helyet. Az aranyforint 53 lengyel garasban mért 1568. évi lengyelországi árfolyamai és Dernschwam — teljes joggal — velük egyezőnek minősíthető árfolyama nyomán igen nagy valószínűséggel állítható az, hogy a Fuggerek magyarországi faktora 1563-ban csupán megkezdte emlékiratainak összeállítását, és minden bizonnyal élete végéig — okkal vélhetően még az 1568. esztendőben is — dolgozott rajta. Dernschwam kivonatolt — és többször átmásolt — változatban fennmaradt emlékiratát szinte egységesen 1563. évi fogalmazványnak tekintették hasznosítói, korábbi írásomban magam is e dátumot4 2 fogadtam el. Kivételt csupán a néhai szlovák kutató, Peter Ratkos, egyéb forrásokat is tartalmazó kiadványa43 jelent, amelyben — Kubinyi András szerint4 4 — Dernschwam-emlékiratának legalaposabb közlése található. Bár az aranyforint — tévesen másolt és fentebb korrigált — lengyelországi árfolyamát45 fenntartás nélkül elfogadta a pozsonyi forrásközlő, Dernschwam kivonatolt emlékiratát nem 1563. évinek, hanem 1563 körülinek4 6 minősítette. Óvatos datálása jogos, az aranyforint lengyel garasban számított lengyelországi árfolyama valószínűsíti azt, hogy az előrehaladott kora ellenére is kamarai szolgálatban álló Dernschwam4 7 az 1560-as évek második felében még dolgozhatott memoárján. Hans Dernschwam távoli múltba visszatekintő emlékiratának számszerűségei kapcsán — többek között — az a kérdés is felmerült, hogy mennyire megbízhatóak az adatai; nem tévedett-e akkor, amikor emberöltőnyi időnél régebbre visszautalva írt a magyarországi bányászat és pénzverés múltjáról, és — például ezen belül egyetlen kortársként — megadta a dénár egyébként ismeretlen pénzlábát.48 Ha Dernschwam pusztán memóriájára hagyatkozva írta volna meg emlékiratait, 40 J.(ulian) Pele: Ceny w Gdansku w XVI i XVII wieku. Lwów 1937. 3. 41 Hoszowski: i.m. 88. 42 Buza: Lengyel pénzek Kassán... — mint fenntebb (35. jegyz.) — 96. 43 Peter Ratkos: Dokumentí k baníckemu povstaniu na Slovensku (1525-1526). Bratislava 1957. Dernschwam emlékiratát Ratkos nyomán, s több esetben csak Ratkos neve alatt hasznosította a későbbi szlovák irodalom: vö.: Kazimír, S - Hlinka, J.: Kremnická mineovna i. m. 55-57. 44 Kubinyi András opponensi jelentésében hívta fel erre figyelmemet, amely a „Pénzforgalom két birodalom határán (Árfolyamok a hódoltság területén)" c. MTA doktori értekezésem nyilvános vitáján hangzott el 2004 szeptemberében. Kubinyi akadémikus mellett Zimányi Vera egyetemi tanárnak (PPKE BTK) és Dávid Géza tanszékvezető egyetemi tanárnak (ELTE BTK) tartozom köszönettel azért, hogy vállalták az opponensi teendőket, s számos fontos — e résztémakörön kívüli — szempontot ajánlottak figyelmembe. 45 Megjegyzés nélkül idézte az alábbi részmondtatot: „ ... und gilt der Goldgulden in Pohlen 53 Fl. Pohlnisch, ..." Ratkos: 471. 46 „Okolo roku 1563" Ratkos: 453. 47 „Trotz seines vorgerückten Alters scheint er sich entschlossen zu haben, seine Dienste dem Ziementamt (Münzamt) in Kremnitz wohl als sog. Oberzimenter zur Verfügung zu stellen. ... 1558 taucht sein Name zum ersten Male in den Urkunden auf und läßt sich in den Wiener Akten bis 1567 verfolgen." Babinger·. XXXVII., vö.: Demschwam/Tardy: 56. 48 Kubinyi András: Történelem és numizmatika. A numizmatika és a társtudományok IV Konferencia Esztergomban, 1999. október 1-3.
