Századok – 2005
MŰHELY - K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Korszerűsítésének kutatás- és oktatásügyi szempontjai a német nyelvű Kelet-; Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok keretében 1011
MŰHELY Κ. Lengyel Zsolt A HUNGAROLÓGIA MINT INTERDISZCIPLINÁRIS ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNY Korszerűsítésének kutatás- és oktatásügyi szempontjai a német nyelvű Kelet-, Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok keretében* A regionális tudományokat saját elnevezésük félreértelmezése kísérti. Egykönnyen csak bizonyos régiókra irányítják figyelmüket. Beszűkülésükkel a kutatás és az oktatás provinciálissá silányodik. A hungarológia kezdeteitől fogva arra kényszerül, hogy ellenálljon ennek a káros csábításnak. Művelőinek ugyanakkor megfelelő arányérzékkel számolniuk kell azzal, hogy saját szakmai látókörük kitágítása nem szavatolja szükségképpen a magyar témák befogadását egy szélesebb tudományosságba. Ez a hosszú évek során felgyülemlett tapasztalat húzódott meg az Ungarisches Institut München / Müncheni Magyar Intézet (MMI) 2004. május 5-én Hungaricum in Bayern. Entwürfe einer interdisziplinären und überregionalen Forschungs- und Lehrkonzeption für Ungarn-Studien (Hungaricum Bajorországban. Vázlatok az interdiszciplináris és régiókat átfogó kutatás és oktatás magyarságtudományi koncepciójához) címmel rendezett kollokviumának eszmei hátterében. Az alábbiakban a magyar tudományosság nemzetközi kapcsolataira aggódva figyelők elé tárjuk a müncheni tanácskozás bevezető előadását, amely részszempontok felsorakoztatásával egy ezek fölé emelkedő kérdést fürkészett: azt, hogy a magyarságtudomány a német nyelvterületen, illetve Bajorországban külön lépjen-e tovább - avagy igyekezzék szövetkezni a Kelet-, Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok további diszciplínáival? A sokféleség elve mindkét esetben gyógyír lehet a provincializmusra. I. Koncepcionális önmeghatározás A hungarológia elmélete először a 20. század első negyedében a berlini Friedrich-Wilhelm-Universität Magyar Intézetének mérvadó közreműködésével érlelődött meg. Graduális és posztgraduális művelődési programként egy szakterületeken és térségeken átnyúló, egyetemen és azon kívül egyaránt tevékenykedő magyarságtudományt vázolt fel, amely öntudatos külföldi jelenlétre törekedve alapvetően összefonódik más nemzeti tudományok témáival.1 A tu* Gépirat lezárva 2004 októberében. 1 A kérdéskör egyik szakavatott ismerője Ujuáry Gábor: Tudós kolostor, csöndes kerttel. A berlini Collegium Hungaricum története, 1924-1944. Levéltári szemle 48 (1998). 2. sz. 3-28; Uő: Ba-