Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
102 SZABÓ ÉVA ESZTER Masud-Piloto hangsúlyozza, az Egyesült Államokban megtelepedő kubai közösség indíttatását és céljait tekintve egyaránt politikai eredetű volt.5 Mihelyt Kuba kivívta függetlenségét, sok az Egyesült Államokban élő kubai bevándorló tért vissza a szigetre. Több tízezren azonban úgy döntöttek, hogy maradnak. Ez elsősorban azokra volt igaz, akik már közel harminc éve éltek száműzetésben. Az USA és Kuba közös migrációtörténetének során az ideiglenes politikai száműzetés ekkor alakult át először állandó letelepedéssé. A 20. század első öt évtizedében időről időre szintén kialakultak kisebb politikai menekültcsoportok a kubai kormányváltásokat kísérő politikai zűrzavar miatt. Azonban amint megbukott a száműzetést választók által ellenzett kormány, legtöbbjük visszatért Kubába, a helyükbe pedig az Egyesült Államokban menedéket kereső újabb száműzöttek, azaz a leköszönő, bukott kormány hívei léptek. Az 1930-as évek elején például a Machado-rezsimmel szemben álló politikai- és diák-aktivisták Miamiban és New York-ban találtak menedéket. Mihelyt megdőlt Machado rendszere, ezeknek a menekülteknek nagy része visszatért Kubába, míg Machado hívei és a diktátor maga is száműzetésbe vonult. Ugyanez a forgatókönyv ismétlődött meg Batista (1940-1944), Grau (1944-1948), Prío (1948-1952), majd ismét Batista (1952-1959) elnöksége alatt. Amikor Batista 1959. január l-jén elmenekült az országból, hamarosan követték őt hívei, majd pedig azok, akik ellenezték a forradalmi kormány politikáját. Ugyanakkor viszont az addig száműzetésben élő kubaiak közül sokan visszatértek az anyaországba.6 Ez az 1959-es száműzetésben történő helycsere akkoriban csupán a már jól ismert történelmi forgatókönyv egy újabb példájának tűnt. Amikor Manuel Urrutia, a forradalmi kormány első elnöke júliusban szintén száműzetésbe vonult, senki sem gondolta volna, hogy egy éven belül a migráció a kubai történelemben addig soha nem látott méreteket ölt majd. ' Az Egyesült Államokba irányuló kubai bevándorlásra vonatkozó számadatok messze nem teljesek. 1925 előtt az amerikai hatóságok nem vezettek külön nyilvántartást a kubai bevándorlók számáról a Karib-szigetekről érkező, azaz regionális bevándorlási nyilvántartáson belül. Ezért nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy összesen hány kubai vándorolt be az Egyesült Államokba az 1860-as évektől az 1959-es forradalom kitöréséig. Ezeket az adatokat azonban amúgy is nehéz lenne értékelni a gyakori visszatelepülés fényében, amelynek nagyságrendjéről szintén nincsenek megbízható adatok. Az 1990-es amerikai népszámlálás során végzett felmérés szerint körülbelül 68 ezer kubai bevándorló élt az USA-ban a forradalom kitörése előtt.8 A pontos adatok hiányától eltekintve azonban az 1860-as és 1950-es évek közötti kubai bevándorlás történetének legfőbb jellemzője az volt, hogy az 1959 utáni áramlathoz hasonló migrációs okokat 5 Félix Roberto Masud-Piloto: From Welcomed Exiles to Illegal Immigrants. Cuban Migration to the United States, 1959-1995. Totowa, Rowman & Littlefield, 1995. 8. 6 Évtizedek óta 1959 volt az utolsó olyan év, amelyben Kubának pozitív volt a migrációs mérlege (12 345 fő). Ekkor 73 724 fő volt az összes kivándorló (ebből 26 527 fő érkezett az Egyesült Államokba), és 86 069 fő volt az összes bevándorló. Ld. Jorge I. Domínguez: Cooperating with the Enemy? U.S. Immigration Policies toward Cuba. In: Western Hemisphere Immigration and United States Foreign Policy. Ed. by Christopher Mitchell. University Park, The Pennsylvania State University Press, 1992. 34. 7 Masud-Piloto: i. m. 11-12. 8 Silvia Pedraza: Cuba's Refugees: Manifold Migrations. In: Cuban Communism. Ed. by Irving L. Horowitz and Jaime Suchlicki. New Brunswick, Transaction, 2001. 415.
