Századok – 2004
Közlemények - Sashalmi Endre: Tulajdonosi dinaszticizmus és államfogalom a 17. századi Oroszországban IV/893
TULAJDONOSI DINASZTICIZMUS ÉS ÁLLAMFOGALOM... 909 és az okolnyicsijek (az első két rang a dumában) közös esküszövege, de mindenek előtt a hivatalnoki elit, az ún. dumnij gyákok (a negyedik, azaz legalacsonyabb duma rang) által letett eskü szövege. „Ha pedig az uralkodónak, Mihail Fjodorovicsnak, egész Oroszország cárjának és nagyfejedelmének, úgy tetszik, hogy megparancsolja nekem, a megnevezettnek, hogy jelenjek meg /legyek nála, az uralkodónál a bojárok és okolnyicsijek körében és a tanács(kozás)ban (i υ dume), akkor nekem az uralkodómnak, Mihail Fjodorovicsnak, egész Oroszország cárjának és nagyfejedelmének mindenben szolgálnom kell és iránta őszintén kell viseltetnem, és az ő cári tanácskozását és a bojári rendelkezés[eke]t senkinek tudtára nem adom, és az ő különféle uralkodói és országos ügyeit elintézem (i jevo goszudarszkije i zemszkije gyela), és neki, az uralkodónak, és az ő uralkodói földjeinek (i jemu, goszudarju, i jego goszudareuim zemljam) jót akarok a keresztcsókkal megpecsételt eskü szerint, igaz módon, minden csalárdság nélkül, önkényesen pedig, az uralkodó tudta nélkül, semmiféle dolgot nem teszek."113 A dumnij gyákdk esküszövege azért érdekesebb, mert az összes speciális esküszöveg közül csak itt szerepel a goszudarsztvo, és nem is akármilyen kontextusban: „Ha pedig az uralkodó, Mihail Fjodorovics, egész Oroszország cárja és nagyfejedelme megparancsolja, hogy jelenjek meg/ legyek nála, az uralkodónál a tanács(kozás)ban (bityi ν dume), és mivelhogy én az ő uralkodói ügyeiben (u jego goszudareva gyela) forgok, uralkodómnak szolgálnom kell, és iránta őszintén kell viseltetnem, és neki mindenben igaz módon jót akarni; az uralkodói tanácskozásról és a bojári rendelkezésekről és az uralkodói titkos ügyekről sem orosz emberekkel, sem külföldiekkel nem beszélek és azokat tudtukra nem hozom, uralkodói parancs nélkül semmit nem teszek, külföldieknek a Moszkvai államra és az orosz cárság összes nagy államára nézve (pro goszudarsztvo Moszkovszkoje i pro vszje velikija goszudarsztva carsztva rosszijszkovo) semmiféle rossz dolgot nem mondok és ilyet nem gondolok, és a Moszkvai államnak (Moszkovszkomu goszudarsztvu) semmiféle rosszat semmiféleképpen nem akarok..."114 Nagy jelentőségű, hogy az 1626/27-es eskü „hagyománnyá vált" a Romanovok számára a 17. században, mivel a későbbiek csak apró szerkesztési változtatásokban különböznek ettől.11 5 Nemcsak az uralkodónak letett esküben, hanem egyéb jogi iratokban is számos példa található a goszudarsztvo és az uralkodó megkülönböztetésére. Egy 1627-es okleveles formulában, amely azon emberek jutalmazásának indoklásáról 113 Uo. 217. 114 Uo. 218. Az eskü egyben jól mutatja a goszudarsztvo jelentésének korabeli jellegzetességeit. Ugyanis igen gyakran használták jelzős szerkezetben, főként Ά Moszkovszkoje (moszkvai) melléknévvel, valamint többes számban is, hiszen nemcsak magára az egész országra, hanem egyes országrészekre is vonatkozhatott. Különösen gyakran használták így Szibéria és Kazany {goszudarsztvo Szibiri, Kazanszkoje goszudarsztvo) esetében. 115 Gyemidova, N. F.: Szluzsilaja bjurokratyija ν Rosszii ν XVII ν. i jevo roi ν formirovanyii abszoljutyizma. Moszkva, 1987. 151. Sőt, az iménti eskü egyes részei a 17. században gyóntatói kézikönyvek formuláiként is megjelentek: „Mindez azt mutatja, hogy a gyóntatói formulák szerkesztésekor az összeállítókat nemcsak az államérdek védelme vezérelte, hanem azt is, hogy az összeállítók valószínűleg együttműködtek az államhatalom képviselőivel a szövegek kialakításában." Flórja, B. N.: Essays. In: Kollmann, Ν. S. (ed.): Russian Studies in History. A Journal of Translations. Winter 2000-2001. The Comparative Approach in Early Modern Russian History. 79.
