Századok – 2004
Közlemények - Erdélyi Gabriella: Hatalom; vallás és mindennapok a középkor és újkor határán: egy kolostorper története IV/823
EGY KOLOSTORPER TÖRTÉNETE A 16. SZÁZAD ELEJÉN 827 gadjuk meg, ezáltal az a kora újkori, protestáns és „ellenreformációs" hitváltások folyamatába illeszthető. Az elemzés léptéke tehát a vizsgált tárgy dimenziójával együtt többször is változik. Azt remélem ugyanis, hogy a nagypolitika színpada és az egyszerű emberek hétköznapi világa között tett kirándulások által esély nyílik a konkrét esemény korabeli jelentésének, a köréje szerveződő társadalmi cselekvések logikájának felismerésére.1 2 Az egyedi vizsgálata azonban nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk az általános tendenciák megértéséről. Hiszen meggondolásra érdemes az az elképzelés, hogy a konfliktusok a társadalom működésének normális — a normák ellentmondásai mentén keletkező —jelenségei, s belőlük kiindulva magyarázható a normarendszerek változása is.13 Ily módon azonban, a dolgok helyett az egyéni és csoportos gyakorlatokra figyelve, olyan nehezen megragadható jelenségekbe ütközünk, mint az emlékezés, a kommunikáció, az elbeszélés és az identitás. Ezek a fogalmak a mentális-kognitív és társas-társadalmi szférában egyszerre/egyaránt zajló folyamatokra utalnak. Megértésükre és leírásukra ezért a társadalom- és humántudományok róluk alkotott feltevéseit próbálom meg alkalmazni.1 4 Ε kísérlet elsődleges terepe a tanúkihallgatás szituációja, de segítségével a körmendiek és az ágostonosok kapcsolata, vallásos rítusaik és a földesúri szerepvállalás vizsgálata során is tágíthatónak vélem a történeti megismerés hagyományos korlátait. A gyakorlatok felől közelítve persze másként vetődik fel és bonyolultabbá válik az elit és a népi kultúra klasszikus kettősségének a problémája is. Mindenekelőtt a nagyobb távlatból egységesnek tűnő csoportképek differenciálódnak. Ez nem jelenti, hogy ne lehetne gyümölcsöző a tanúkihallgatás olyan vizsgála-12 Jacques Lepetit: Építészet, földrajz, történelem. In: Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Szerk. Czooh Gábor-Sonkoly Gábor. Bp. 1995. 33-50.; Jacques Revel: A mikroszintű vizsgálat és a társadalmi jelenségek konstruálása. In: Társadalomtörténet másképp i. m. 51-70. 13 Az olasz microstoria egyik leleménye, az eccessionalmente normale oximoronja utal a kivételes eseteknek a hétköznapit, a lehetséges határait megvilágító erejére. Értelmezéseire 1. Edoardo Grendi: Micro-analisi e storia sociale. Quademi Storici 35. [1977] 506-520, 512.; Hans Medick: Mikrotörténelem. In: Narratívák 4. A történelem poétikája. Szerk. Thomka Beáta. Bp. 2000. 53-63., 59-61. A kérdésről konkrét mikrotörténeti munkák elemzésével ír Szekeres András: Mikrotörténelem és általános történeti tudás. In: Mikrotörténelem, i. m. 20-30. A cselekvés és struktúra kettősségét áthidaló kultúra-modellek egyik központi fogalma a konfliktus. Ennek kultúrantropológiai kísérletei közül fontos hatással volt a mikrotörténelemre Fredrik Barth antropológus munkássága. Paul-Andre Rosenthal: Fredrik Barth és a microstoria. In. Társadalomtörténet másképp i. m. 71-87. A szociológia klasszikus konfliktus-elméleteiről áttekintést ad J. C. Alexander. Szociológiaelmélet a II. világháború után. Budapest. 1996. 122-147. Végül meg kell említeni Norbert Elias társadalom és kultúra modelljét: Die Gesellschaft der Individuen. Frankfurt am Main, 1987. 14 Az emberi tudás, gondolkodás, emlékezet, kommunikáció, történetmondás konstrukción alapuló felfogására 1. László János: Társas tudás, elbeszélés, identitás. A társastudás modern szociálpszichológiai elméletei. Bp. 1999.; Pléh Csaba: A narratívumok mint a pszichológiai koherenciateremtés eszközei. In: Uő: Hagyomány és újítás a pszichológiában. Tanulmányok. Bp. 1998. 365-384. A pszichoszociális identitás jelenségkörével kapcsolatos elméletekre összefoglalóan 1. Pataki Ferenc: Élettörténet és identitás (Új törekvések az én-pszichológiában). Pszichológia 15. (1995) 405-434.; 16. (1996) 3-47. A csoportelbeszélés és csoportidentitás problematikájára 1. Pataki Ferenc: Kollektív narratívumok és a csoportidentitás. In: Kollektív, társas, társadalmi. Szerk. Kónya Anikó-Király Ildikó-Bodor Péter-Pléh Csaba. Bp. 1999. 577-581. A hétköznapi közösségi kommunikáció általam alkalmazott funkcionális megközelítésére 1. pl. Max Gluckman: Gossip and Scandal. Current Anthropology 4. (1963) 307-316.
