Századok – 2004
Tanulmányok - Papp Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája IV/793
810 PAPP SÁNDOR létét felfedjük, vissza kell térnünk a magyar követség isztambuli tárgyalásaihoz. A forrásokból kiderül, hogy a fejedelmi instrukciót nem lehetett az eredeti formájában bemutatni. A legfőbb probléma az „orosz kérdésben" volt. Pedig ez lett volna az az unikum, amelyet fel kívánt használni a szabadságharc diplomáciája, hogy a svéd és francia nagyhatalmak mellé felnőjön Európa meghatározó tényezőjévé. A tatár kán támogatását is ezen a ponton kívánták biztosítani, aki meg is ígérte, hogy saját követségén keresztül szorgalmazza mind a magyaroknak adandó török segítséget, mind az oroszok elleni támadást. Azonban már Gázi Giráj kán felhívta a figyelmet, hogy az orosz ügyet ne a portai tolmácson keresztül adják be propozíció formában, hanem a magyar követek egyenesen juttassák a Portára.6 9 Az elővigyázatosság oka a magyar követek leveleiből és Pápai diáriumából derül ki. A portai főtolmács, Alexandru Mavrocordato, — akit a törökök Iszkerletnek, a magyarok Szkerletnek neveztek —, információkat szolgáltatott ki az Isztambulban állomásozó hatalmaknak, jelen esetben Oroszországnak. Mavrocordato, aki az oroszokkal azonos, ortodox valláson volt, — s ezzel magyarázták kettős politikai játékát — 1706. január 23-án maga ajánlkozott a magyaroknál, hogy a követi instrukcióra épülő előterjesztést, a propozíciót lefordítja törökre, s így juttatja el a nagyvezírnek. Pápai óvatosságból azonnal írt Ferriolnak, aki azt tanácsolta, hogy adja oda fordításra az okmányt a tolmácsnak. Másnap ez meg is történt, de megváltoztatták az előterjesztés szövegét, s „a muszkával való hadakozásról" szóló részt kihagyták belőle. Mavrocordato vallási elkötelezettsége mellett az volt a legfőbb érv, hogy az orosz háború már lezárult, így nem érdemes nyíltan előhozni. Mint láttuk, azt is ki kellett venni a tervezetből, hogy a francia király csak a Porta beleegyezésével kössön békét.70 Végül Pápai diáriumából kiderül, hogy a magyar követ 1705. december 21-i elfoglaltsága „Az athname punctumi" stilizálása volt, amelybe belefoglalta a szabad kereskedést.7 1 Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kérdéses Puncta Atname nem Rákóczi titkos kancelláriájának a terméke, hanem — Ferriol hatására az erdélyi házban —, Pápai János tollából született. Ez az okmány, illetve az instrukció elemeiből összeálló propozíció került Mavrocordatohoz, aki törökre fordítva eljuttatta azt a nagyvezírhez. Természetesen a követek beszámoltak Rákóczi fejedelemnek arról, hogy némiképpen eltértek a kiadott utasítástól, amit uruk bizonyos kérdések esetében nehezményezett is. Egyrészt a fejedelmi méltóságát sértette, hogy nem a nagyvezírnek adták át a kívánságait, másrészt az eljárásukkal kimutatták, hogy a magyaroknak nagy szüksége van a török támogatásra. Az sem tetszett, hogy eltérve a tervezettől, nem olyan török sereget kértek, amelyet Konstantinápoly fizet, hanem olyat, amelynek a zsoldját is a magyarok állják.7 2 Az oroszok elleni pont elhagyását azonban jóvá hagyta. Mindezekből úgy tűnik, hogy a Puncta Atname Konstantinápolyból került Rákóczi fejedelem udvarába, s mint majd alább látni fogjuk, 1709-ben még egyszer diplomáciai szerephez jutott. 69 Thaly, 1873. 606, 608. 70 Pápai, 1963. 76. 71 Pápai, 1963. 64. 72 Ráday /., 535-537. 1706. 03. 10. Eger. II. Rákóczi Ferenc Pápai Jánosnak.
