Századok – 2004
Tanulmányok - Papp Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája IV/793
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC TÖRÖK DIPLOMÁCIÁJA 807 nyílt szövetséget a törökkel, az azonban jól jött neki, hogy az Oszmán Birodalom is megtámadja a cárt.6 8 A svéd király nem volt hajlandó ekkor az oszmán hatalommal szövetséget kötni, de hallgatólag beleegyezett abba, hogy Rákóczi bevonja a konfliktusba a török államot. Pápai János október 28-án kapta kézhez a magyar nyelvű követi instrukciót, amely nagyon körültekintő munka, s vázolja az egész régió hatalmi erőviszonyait. Pápai még aznap el is indult az Oszmán Birodalom felé.59 Végigfutva a legfontosabb pontokon, az instrukció sok hasonlóságot mutat a korábbival, Török András 1705-ös követutasításával, viszont határozott eltérést is találunk, a franciák által támogatott Oroszország elleni török fellépés szorgalmazását. A követnek a portai ügyekben való tájékozódás után a nagyvezír audienciáján kellett bejelenteni, hogy Rákóczit megválasztották mind magyar, mind erdélyi fejedelemnek. Beszélnie kellett az oroszok elleni háború tervéről, s arról, hogy a Porta küldjön 8 ezer albán gyalogost és 4 ezer lovast a magyarok segítségére, de ne jöjjön teljes sereggel, mert ezzel ismét összefogásra késztetnék az európai országokat, s azok segítséget nyújtanának a Habsburg császárnak. Ha a fentieket elfogadják a Portán, akkor kérjen olyan ahdnámét, amelyben (1) a szultán oltalma alá veszi Rákóczit, Magyarországot és Erdélyt. Ki kellett kötni, hogy ha a magyarok új királyt választanának, akkor azt is megvédi a szultán. (2) Ezenkívül megmaradnak a karlócai békében lefektetett határok. Ha a magyarokat támadás érné, akkor a török szultán katonai segítséget nyújt. (3) Ennek fejében Rákóczi Erdélyért évi 30 ezer, míg Magyarországért évi 40 ezer tallér adót ajánlott fel. (4) A török seregnek a zsoldját a török szultán fizesse, a fejedelem csak az élelmezéséről gondoskodjon. Ha erre rááll a Porta, akkor meg kell ígérni, hogy (I) a magyar nemzet addig folytatja a háborút, s addig nem engedi a svédeket az orosszal megbékélni, míg a Habsburg Birodalomtól Magyarország teljesen el nem szakad. (II) Az ajándékot minden évben beadja követein keresztül a fejedelem. (III) Ha a Habsburg Birodalom a német ellen hadakozni szándékozna, a magyarok a török mellé állnak, s addig nem békélnek meg velük, míg a szultán nem teszi ugyanazt. (IV) Mindent megtesznek a magyarok annak érdekében, hogy a francia király a Porta tudta és beleegyzése nélkül ne kössön békét. Bár nem számozták az ahdnáme pontjai közé, mégis oda kell számítanunk a követutasítás tizedik pontját, miszerint a magyar nemzet ragaszkodik a szabad királyválasztáshoz, így a Porta se támogasson olyanokat, akik bár nagyhatalmak segítségét élvezik, de a magyarok nem támogatják őket. Nagyon érdekes az érvrendszer, amellyel Rákóczi a Portát az oroszok ellen kívánta ingerelni: mivel a török állam balkáni alattvalói, görögök, szerbek, albánok, bulgárok, moldvaiak, havasalföldiek egyaránt ortodox hitűek, egy esetleges orosz támadás esetén át fognak állni a cár oldalára. így tehát jobb elkerülni a bajt, s az orosz terjeszkedést a Balkán felé egy preventív támadással kell visszaverni.60 58 Ráday /,. 248-296. A svéd és lengyel követség iratai magyarul és latinul. 59 Pápai János törökországi naplói. (Válogatta, sajtó alá rendezte, előszóval és jegyzetekkel ellátta Benda Kálmán) (Továbbiakban: Pápai, 1963.) Budapest, [Magyar Századok] 1963. 43.; Eredetije: Diarium legationis Constantinopolitanae ab anno 1705 die 28 Mensis Octobris. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Quart. Hung. 2900. 60 Ráday I. 442-444.; Benda Kálmán: Π. Rákóczi Ferenc török politikájának első évei 1702-1705. Történelmi Szemle 1962. 207.
